Mostanában elég gyakran elhangzik, baba egyedül, anya nem segít, apa nem segít.
És Manó egyedül öltözködik. Ingecskét, pulóvert elkezdeni sikerül, kis kobakját hipp-hopp átdugja a megfelelő nyíláson. Apróbb nézeteltérésre akkor szokott sor kerülni, ha a pulóver rendetlenkedik és készakarva összegubancolja magát :-) Zoknihúzással is próbálkozik, ezen a területen még pici segítség elkél, de megkönnyeztetően aranyos, ahogy egyik kezével bokánál fogja kis lábát és húzza maga felé, a másikkal pedig a zoknit próbálja baba felveszi zokni lábikója.
A pakolás is megy már önállóan. Az edényeket ki a konyhaszekrényből, mindegyikre gondosan fedelet igazítva, aztán, mikor elunta a kirakodóvásárt, akkor sorjában szépen visszahordja.
A mosógép be- és kipakolását is nyugodtan Manóra bízhatom, nekem mindössze annyi a dolgom, hogy kupacba rakjam a mosnivalót és mosóport, öblítőt tegyek a tartályokba.
Pár hete saját kisasztalkájánál tízóraizik, vacsorázik.
Kiválasztott magának egy nagy, piros-fehér konyharuhát, azzal megterít, anyától látott simogató mozdulatokkal baba eligazítata tejítőt. Csészét, tányért, kiskanalat vagy villácskát és szalvétát tesz az asztalkára.
Aztán komoly mérlegelés után eldönti, hogy a zöld vagy a fehér kisszékébe ül, befészkeli magát és boldogan mondja baba hamm, jó étvágyat :-)
Időnként, ha vacsora társaságra vágyik, felpattan, az asztalkához cipel egy hatalmas párnát, anya, apa leül párnája.
Egyedül megy a kapuhoz, apa nem segít, ha cipőt kell húzni, anya nem segít a hurcolászós táskáját bepakolni, mert Manó bizony kétéves, és baba tudja egyedül, legyen szó szinte bármiről. Baba egyedül szereli a kis motorját, mert szegényke bibis lett, sőt, baba a szomszéd bácsi kejekét megszejeli, egyedül, miután egyik sétánk alkalmával látta, hogy a diztaccsa (dísztárcsa) összekajcololodott.
Önállósodása mellett a mi már kétéves nagylegénykénk szerencsére még igazi kétéves aprótalpú, aki bizony időnként kifakad és kis lábával mérgesen toppantva hív, közli, apa nem dolgozik!, anya nem főz! játszik babával! Édesapjával közös programot szervez, baba apával kirakózik, apa olvas babával.
Tudjuk, hogy ezek az első lépések saját felnőttkori önállósága felé. És boldogok és büszkék vagyunk, ha Manó sikeresen old meg egy-egy saját magának kitűzött baba egyedül csinálja célt. Ezzel együtt kicsit szívfájdító is ez az önállósodás, hiszen, csak egy hete szinte, hogy megérkezett a pici csomagocska hófehér pólyában haza; mintha csak tegnap lett volna, hogy megtette első lépéseit, hogy kimondta első szavát "apa".
Édesapjával együtt elolvadunk, mikor a legnagyobb játékot félbeszakítva hozzánk szalad, átölel, puszit ad, esténként, a fürdés előtti családi hancúrozáskor befészkeli magát édesapjához és álmos motyogással közli baba itt alszik nagyágyon, apával, anyával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése