Íróval, mézzel

Igen, igen, egy újabb kenyér.
Igen, a Szakácskönyv kenyérsütő gépekhez könyvből.
Azt tanultam, változatosság gyönyörködtet ... az asztalnál is :-) S bár az állandóság is fontos, kell, hogy új ízeket, társításokat is megkóstoljunk.

Írós kenyér

A mézzel édesített írós kenyér nagyon jó párosítása a két, látszólag ellentmondó íznek, édes és savanyú.

hozzávalók (közepes / nagy)

író > 285 ml / 370 ml
víz > 65 ml / 80 ml
méz > 22 ml (1 és 1/2 ek) / 30 ml (2 ek)
olaj > 22 ml (1 és 1/2 ek) / 30 ml (2 ek)
liszt* (BL-55) > 350 gr / 475 gr
teljeskiőrlésű liszt > 150 gr / 200 gr
só > 7,5 ml (1 és 1/2 tk) / 10 ml (2 tk)
élesztő > 7,5 ml (1 és 1/2 tk) / 10 ml (2 tk)

* A recept fehérítetlen fehér kenyérlisztet ír. Ilyennel nem találkoztam, ha valaki tudja, hol lehet ilyet kapni, kérem megjegyzésben írja meg. Néhányszor próbálkoztam fehér kenyérliszttel, de azonkívül, hogy drágább, mint a normál BL-55 liszt, nem találtam különbséget a fehér kenyérliszttel, illetve a BL-55 liszttel készült kenyerek között.

A hozzávalókat kenyérsütő gépbe pakolom.
Az alapprogram (normál program, az én gépemen 3 óra) elindítása előtt a kenyérhéj színét közepesre, a nagyságát kicsire állítom (az én gépemen 2lb=nagy kenyér, 1.5 lb=kis kenyér).
A sütés végeztével rácsra téve, tiszta konyharuhával letakarva teszem hűlni az illatos kenyeret. Csak akkor teszem a kenyeres zacskóba, mikor teljesen kihűlt, azaz félbevágva a közepe is hideg (ha langyos, még hagyon hűlni; a meleg kenyér beizzad és pimpós lesz).

Aranybarna héjú, könnyű szerkezetű, egyszerre picit édeskés (a méztől) és egészen halványan savanykás (az írótól) kenyeret kapok, ami különösen finom kicsit megpirítva, vajjal megkenve.

Jó étvágyat!

A kép hiányát a következő írós kenyérsütésnél pótolom.