November 8. Piros betűs nap! MP3, azaz Morzsika Party 3 napja volt :-) Immáron a harmadik Morzsa találkozó, lassacskán hagyomány teremtődik :-)
Voltak Morzsikák, ki az ország egyik vagy másik végéből utaztak, voltak, akik "csak" a szomszédból jöttek, s hát akadt, aki nem utazott, lévén házigazdaként szerepelt.
Az előző két Morzsa találkozón helyben készült finomságokat csemegéztünk, most, hogy több idő maradjon beszélgetni, batyusnak szerveztük. Így esett, hogy az MP3 előtti napon minden Morzsika lelkesen sürgött-forgott a konyhában, s az MP3 asztala pillanatok alatt roskadásig telt mindenféle földi jóval, ínycsiklandó finomsággal.
terülj-terülj asztalkám
Max beszélgetés kísérő mártogatósokat kevert és a pompás ízkavalkádhoz friss, ropogós kenyérrudakat sütött, Zsófi sonkatortát készített és a méltán híres meggyes koszorúval is megörvendeztette a társaságot, Foltgirl virslit rejtett pogácsa ruhába és csokidarabos muffinokat készített, Gabi egy nagy halom omlós muffin mellé diós-fokhagymás kenyeret sütött, s gondoskodott friss csírákról is, Tulippe a Morzsikák szomj-mutatójának kilengését csillapította, Pannicica szezámos rudacskákat hozott és a messzi földön híres szilvalekváros tortáját is megkóstolhattuk, Ibolya egy üveg borocskával lepte meg a Morzsikákat, s mivel személyesen nem tudott eljönni, hát Maxra bízta az értékes szállítmányt. Házigazdaként írós és fokhagymás-sajtos kenyérrel és padlizsánkrémmel készültem, sütöttem kínai csirkés molnárkát (ezt először), mézes koszorú és "csoki brutalis" (Ízbolygó után) is az asztalra került, s az édességek mellé egy kis csirkehusi és erdélyi juhtúrós puliszka.
mártogatósok: kéksajtos körtés, currys, lazacos, tojásos.
A legfinomabb a kéksajtos körtés volt és a currys és a tojásos és a lazacos :-)
diós-fokhagymás kenyér, sonkatorta, szezámmagos ropogós
szilvalekváros torta by Pannicica; a torta Max egy éves blogját köszönti
A Morzsikák csodálatosan szép, kedves ajándékokkal leptek meg
A Morzsikáktól kapott virág csodaszép, neve is lesz, minden virágom elnevezem; a stollni Pannicicát dícséri, aki minden MP3 Morzsikát meglepett egy ilyen finomsággal; a húsdarálónak külön örülök, s a célzást is megértettem, lesz újra töpörtyűs pogácsa; a virágot formázó tűpárna Foltgirl ajándéka, s mivel tűpárnaként ritkán használnám, konyhám dísze lett;
Max mester mindenkinek készített ajándékot, provencei és mexikói fűszerkeveréket, s ezekben valóban minden bio és teljesen E mentes.
Manó saját konyhafelszerelést kapott, egy igazi foltvarrott csigát és Kisvakond könyveket.
Az MP3 különleges volt a maga nemében, hiszen - az MP1 és MP2 gyakorlatával szemben - most nem helyben sütögettünk és sok Morzsika párjával-társával, Foltgirl pedig, miután családja férfiemberei "kimenőt" kaptak, kislányával érkezett.
Állófogadásnak indult, de csakhamar belelendültünk a beszélgetésbe, elfoglaltuk az ebédlőt, a konyhát, a nappalit,
finom borocskák a beszélgetéshez
s bizony, a remekbe szabott ételek is sorra fogyatkoztak :-)
Manó a kezdeti megszeppenés után - hűha, ennyi felnőtt ember egyszerre egy helyen!, de nicsak, hiszen Max bácsit ismeri baba, Viki nénivel is találkozott és Zsófi nénikre és Gabi nénire is emlékszik - sorra játszani hívta a Morzsikákat, kivel kirakózott, kivel toronydaruzott, Cicaanyát kitüntetett figyelemben részesítette, az ölébe kérezkedett, majd "rendelkezett", hogy milyen finomságokat szeretne enni :-)
kényeztetés felsőfokon
Manó mesét "olvas" Pannicicának
aztán kirakóztak
látod, így esszük a kenyérrudat és a mártogatóst
Megvitattuk az élet dolgait, kicsiket és nagyokat egyaránt, csipegettünk a finomságokból, gondolat-főztünk, falatoztunk, Maxtól sok jó tanácsot és apró konyhatitkokat kaptunk, megkóstoltuk Ibolya borát, nevettünk, ismét falatoztunk, emlékeztünk és a jövőt is terveztük, s tovább pusztítottuk az előző napi konyhaterméseket.
Nem tudom, mások is megfigyelték-e már, hogy jó társaságban, kellemes csevegés közben, finom falatok mellett az idő, a mindent vivő nagy úr, sokkal gyorsabban repül, mint amúgy. Hát, sajnos szombaton sem cammogott, de viharos gyorsasággal ketyegtek a percek, s szinte pillanatoknak tűnt, eljött a búcsú ideje. Igaz, a Morzsikák úgy időzítették, hogy az utolsó perc utánig maradtak, s aztán szélsebesen viharzottak a martonvásári állomásra.
De még a gyors búcsúzkodás, kis útravaló pakolás közben is volt időnk megbeszélni, hogy igen, jövőre is találkozunk, lesz MP4 is, akár a szokott helyszínen, akár máshol, de találkozunk, mert voltak Morzsikák, akik most nem tudtak eljönni, mert annyi, de annyi mindenről nem beszéltünk még, és annyi, de annyi egyéb konyhaművészeti remek várakozik Morzsikás "megmérettetésre" :-)
Voltak Morzsikák, ki az ország egyik vagy másik végéből utaztak, voltak, akik "csak" a szomszédból jöttek, s hát akadt, aki nem utazott, lévén házigazdaként szerepelt.
Az előző két Morzsa találkozón helyben készült finomságokat csemegéztünk, most, hogy több idő maradjon beszélgetni, batyusnak szerveztük. Így esett, hogy az MP3 előtti napon minden Morzsika lelkesen sürgött-forgott a konyhában, s az MP3 asztala pillanatok alatt roskadásig telt mindenféle földi jóval, ínycsiklandó finomsággal.
terülj-terülj asztalkám
Max beszélgetés kísérő mártogatósokat kevert és a pompás ízkavalkádhoz friss, ropogós kenyérrudakat sütött, Zsófi sonkatortát készített és a méltán híres meggyes koszorúval is megörvendeztette a társaságot, Foltgirl virslit rejtett pogácsa ruhába és csokidarabos muffinokat készített, Gabi egy nagy halom omlós muffin mellé diós-fokhagymás kenyeret sütött, s gondoskodott friss csírákról is, Tulippe a Morzsikák szomj-mutatójának kilengését csillapította, Pannicica szezámos rudacskákat hozott és a messzi földön híres szilvalekváros tortáját is megkóstolhattuk, Ibolya egy üveg borocskával lepte meg a Morzsikákat, s mivel személyesen nem tudott eljönni, hát Maxra bízta az értékes szállítmányt. Házigazdaként írós és fokhagymás-sajtos kenyérrel és padlizsánkrémmel készültem, sütöttem kínai csirkés molnárkát (ezt először), mézes koszorú és "csoki brutalis" (Ízbolygó után) is az asztalra került, s az édességek mellé egy kis csirkehusi és erdélyi juhtúrós puliszka.
mártogatósok: kéksajtos körtés, currys, lazacos, tojásos.
A legfinomabb a kéksajtos körtés volt és a currys és a tojásos és a lazacos :-)
diós-fokhagymás kenyér, sonkatorta, szezámmagos ropogós
szilvalekváros torta by Pannicica; a torta Max egy éves blogját köszönti
A Morzsikák csodálatosan szép, kedves ajándékokkal leptek meg
A Morzsikáktól kapott virág csodaszép, neve is lesz, minden virágom elnevezem; a stollni Pannicicát dícséri, aki minden MP3 Morzsikát meglepett egy ilyen finomsággal; a húsdarálónak külön örülök, s a célzást is megértettem, lesz újra töpörtyűs pogácsa; a virágot formázó tűpárna Foltgirl ajándéka, s mivel tűpárnaként ritkán használnám, konyhám dísze lett;
Max mester mindenkinek készített ajándékot, provencei és mexikói fűszerkeveréket, s ezekben valóban minden bio és teljesen E mentes.
Manó saját konyhafelszerelést kapott, egy igazi foltvarrott csigát és Kisvakond könyveket.
Az MP3 különleges volt a maga nemében, hiszen - az MP1 és MP2 gyakorlatával szemben - most nem helyben sütögettünk és sok Morzsika párjával-társával, Foltgirl pedig, miután családja férfiemberei "kimenőt" kaptak, kislányával érkezett.
Állófogadásnak indult, de csakhamar belelendültünk a beszélgetésbe, elfoglaltuk az ebédlőt, a konyhát, a nappalit,
finom borocskák a beszélgetéshez
s bizony, a remekbe szabott ételek is sorra fogyatkoztak :-)
Manó a kezdeti megszeppenés után - hűha, ennyi felnőtt ember egyszerre egy helyen!, de nicsak, hiszen Max bácsit ismeri baba, Viki nénivel is találkozott és Zsófi nénikre és Gabi nénire is emlékszik - sorra játszani hívta a Morzsikákat, kivel kirakózott, kivel toronydaruzott, Cicaanyát kitüntetett figyelemben részesítette, az ölébe kérezkedett, majd "rendelkezett", hogy milyen finomságokat szeretne enni :-)
kényeztetés felsőfokon
Manó mesét "olvas" Pannicicának
aztán kirakóztak
látod, így esszük a kenyérrudat és a mártogatóst
Megvitattuk az élet dolgait, kicsiket és nagyokat egyaránt, csipegettünk a finomságokból, gondolat-főztünk, falatoztunk, Maxtól sok jó tanácsot és apró konyhatitkokat kaptunk, megkóstoltuk Ibolya borát, nevettünk, ismét falatoztunk, emlékeztünk és a jövőt is terveztük, s tovább pusztítottuk az előző napi konyhaterméseket.
Nem tudom, mások is megfigyelték-e már, hogy jó társaságban, kellemes csevegés közben, finom falatok mellett az idő, a mindent vivő nagy úr, sokkal gyorsabban repül, mint amúgy. Hát, sajnos szombaton sem cammogott, de viharos gyorsasággal ketyegtek a percek, s szinte pillanatoknak tűnt, eljött a búcsú ideje. Igaz, a Morzsikák úgy időzítették, hogy az utolsó perc utánig maradtak, s aztán szélsebesen viharzottak a martonvásári állomásra.
De még a gyors búcsúzkodás, kis útravaló pakolás közben is volt időnk megbeszélni, hogy igen, jövőre is találkozunk, lesz MP4 is, akár a szokott helyszínen, akár máshol, de találkozunk, mert voltak Morzsikák, akik most nem tudtak eljönni, mert annyi, de annyi mindenről nem beszéltünk még, és annyi, de annyi egyéb konyhaművészeti remek várakozik Morzsikás "megmérettetésre" :-)
4 megjegyzés:
Hah megvan a padlizsánkrém gyártó:-)
nagyon jól éreztük magunkat, Mindenkinek köszönünk mindent, és folyt. köv.!!
Ez fenyegetés volt:-)
Nagyon jó látni Titeket, végre!
Az asztal pedig tényleg roskadásig:) Gratula mindenkinek!!!Szuper lehetett!!!!!!!
Jaj, fülig ér a szám :-D Annyira jó újra és újra elolvasni, nézegetni a képeket, újraélni a szombatot!
Az idő valami felháborító gyorsasággal elrohant... Asszem, mikor először néztem az órára, 3/4 5 volt...
Max, állunk elébe a fenyegetésnek :-D
Pannicica
Mosolyogva olvastam, olyan jó érzéseket keltett bennem, hogy részese lehettem a bulinak, és egy ilyen szuper társulatnak. Még a hátam is borsódzik, de jó értelemben. Ez olyan, mikor a kedvenc számodat hallod a rádióban, és végigfut rajtad a hideg!
Gabi
Megjegyzés küldése