Ennek a VKF! kiírásnak nagyon megörültem, ugyanis az egész család leveses, mit sem ér a legszebb szelet husi, ha nincs előtte legalább egy tányérnyi rántott leves. Aztán meg is torpantam hirtelenjében, mert sok levest eszünk és (remélem) finomakat és sokfélét főzök, na de melyik legyen az, amely méltó a XX. VKF!-re.
Tanácstalanságomon Max barátom is segített, mikor továbbküldte a kiírást hozzátette, azt a döbleceset mindenképpen.
Nos hát, két levest küldök a VKF! XX. Bő lére eresztve kiírásra. Egy pikáns döbleceset az ősz és mindenszentek jegyében és egy saját kútfőből alkotott fehérborral-szegfűszeggel bolondított gombalevest.
Döblec krémleves
Eredeti receptje szerint tejszínnel dúsított, fokhagyma nélküli lenne. Én azonban csavartam rajta párat és megszületett az a pikáns döblec krémleves, ami páromnak és Manómnak is egyik kedvence lett.
hozzávalók (jól közelítő saccperkábé mértékegységben, a hitelesség kedvéért egyszer lemértem, általában szemre és "öntörvényesen" főzök, ezért is mindig kicsit más a végeredmény; a mennyiségek hámozva, pucolva, magok nélkül értendők)
döblec - durván 0,6 kg
krumpli - a döblec felénél kicsit kevesebb, 25 dkg
murok - egy daliás szál
petrezselyem - egy szép szál
zeller - ujjnyi darab
fokhagyma - 6-7 duci gerezd
póréhagyma - fél arasznyi (10 cm)
paprika - egy kisebb vagy egy fél
só, bors, félcsipetnyi szerecsendió, egy babérlevél
sült paradicsom - 2 db
sült paradicsom olaja - 5-6 ek (ennek hiányában olivaolaj)
alaplé (hús-, vagy zöldség-, ennek hiányában víz+leveskocka)
tej
szójaszósz
erős pista (van, aki csípősen szereti)
tejföl
A hozzávaló zöldségeket hámozom, pucolom, a döblec szálas részét és magjait kiszedem. Mindent felkockázok, felkarikázok, kisebb méretűre, a végén úgyis pürésítem, a sült paradicsomot csak kicsit lecsepegtetem.
Sült paradicsom alól 5-6 eknyi olajat megforrósítok és rádobom a kockázott zöldséget és gyors tűzön 6-8 percig kevergetve pirítom. Érdemes folyamatosan keverni, mert a krumpli (is) hajlamos odakapni.
Felöntöm a kézügybe készített alaplével, éppenhogy ellepje az illatosra pirult zöldségeket.
Fűszerezem: só, frissen őrölt bors, hozzáteszek 2 eknyi szójaszószt és fehér cérnára fűzve belelógatom a babérlevelet. Ez utóbbit azért "akasztott" formában, mert így egy mozdulattal kiemelem a pürésítést előtt. És azért fehért cérnára, úgy ne járjak, mint Miss Jones, aki (színehagyó) kék spagócával kötözte össze a levesbe való fűszerbokrétát ...
Lassú tűzön, fedő alatt vajpuhára főzöm az összes zöldséget. A tűrzől lehúzva, merülő mixerrel pürésítem. Hozzáteszem a tejet, ennyi zöldséghez nagyjából 3 dl-nyit, a merülő mixerrel ezt is jól elkeverem az egyre inkább levesjelleget öltő ételben, majd a kívánt sűrűség eléréséig alaplevet teszek hozzá. Visszateszem a sparhertra és egyet forralok rajta.
Manónak külön edénykébe kiveszek a levesből. A többi levesből egy merőkanálnyit kis tálkába teszek, elmixelek benne egy mknyi erős pistát, majd a csípős levest visszaöntöm a sokhoz és itt is jól elkeverem. Azért szoktam a csípősítőt külön elmixelni, mert az erős pista darabos, és így biztosabban homogénné dolgozom, mintha egy fazéknyi levesben kergetném a mknyi mennyiséget a mixerrel.
Alapléből azért nem tudok mennyiséget írni, mert függ attól, mennyire sűrű/híg levest rittyentek.
Tálaláskor pici tejföllel és szójaszósszal színesítem az intenzív narancsszínű, sűrű krémlevest.
Levesbetétnek rozmaringos pirított döbleckockát, sült fokhagymát és döbleces kenyérből fűszervajas pirítóst kínálok hozzá.
Rozmaringos pirított döbleckocka, sült fokhagyma, fűszervajas kenyérkocka
Kevés olajat forrósítok, rádobom egy nagyjából 15 cm-es rozmaringág leszedett (és megmosott), durvára aprított leveleit, és egy keverés után azonnal ráteszem a kockára vágott döblecet, majd jópár gerezd, hámozatlan! fokhagymát. Végig magas lángon tartom, lapáttal kevergetem, hogy a döblec minnél kevésbé törjön össze, vigyázok a rozmaring ne égjen meg. Amint a döbleckockák megpirultak, szűrőbe szedem és hagyom, hogy a fölösleges olaj lecsöpögön (lehet papírtörlőre is szedni, de volt, hogy megjártam és csipesszel szedegettem le a papírtörlő maradványokat).
Az illatos, édes sült fokhagymát, amint a forrósága engedi, könnyen kipattintom a héjából.
A kockára vágott döbleces kenyeret száraz serpenyőben kicsit megpirítom, majd rádobok egy kevéske fűszervajat (sk, bazsalikom, fokhagyma, fehérbors, szerecsendió), kevergetem, amíg a vaj elolvad és minden kenyérkocka aranyló lesz tőle.
Borral, szegfűszeggel bolondított gombaleves
Erre büszke vagyok. Egyrészt, mert saját találmány. Másrészt, mert az esetleg furcsának ható társítás - szegfűszeg, bor, gomba - eredménye egy igen finom, pikáns leves, és sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy olyan ember is kétszer szedett belőle, aki amúgy ragaszkodik a "hagyományos" magyar konyhához és igen-igen nehéz bármilyen újítás megkóstolására rávenni.
hozzávalók
csiperke gomba - 50 dkg
murok - 1 közepes szál
petrezselyem - 1 kisebb szál
zeller - egy kisujjnyi darabka
póréhagyma - 5 cm
száraz fehérbor - 10 púpozott ek (= nagyméretű ek)
alaplé
2 ek olaj
só, bors
szegfűszeg - 3 db
maréknyi csigatészta
A gombát megmosom és falatnyi darabokra vágom, a veteményt megpucolom és a megmosott póréhagymával vékonyra karikázom, a zellert egészen apró darabokra vágom.
Az felaprított zöldségeket a két eknyi forró olajra dobom és gyors mozdulatokkal párszor megkeverve 4-5 percig pirítom.
Felöntöm a 10 eknyi fehérborral, jól összeforgatom, 2-3 percet hagyom a borban párolódni, majd felöntöm az alaplével. A lé mennyiségét az szabályozza, milyen sűrű levest készülök főzni (hozzátenni mindig lehet, ha első nekifutásra kevésnek tűnne a lé).
Fűszerezem: só, bors és hozzáteszem a szegfűszeget is. Mivel első alkalommal igencsak macerás volt főzés után, de még tálalás előtt kihalászni a parányi fűszert, ezúttal gézből kötött kis csomagba tettem (igen, se tea- se fűszertojás nincs még a konyhámban).
Lassú tűzön, fedő alatt főzöm. Nagyjából öt perccel azelőtt, hogy késznek ítélném, erős tűzre állítom és a lobogó levesbe dobom a maréknyi csigatésztát.
Rozmaringos kenyérrel kínálom, és nagyon jól illik mellé egy pohár Csopaki olaszrizling (ue a levesben).
Jó étvágyat!
Szószedett:
döblec - sütőtök
murok - sárgarépa
petrezselyem - a petr. gyökér maga
vetemény - srépa, petr (ide tartozik még pl a lestyán, paszternák; ezeket mind "vetni" kell)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése