Két adventi koszorú, két különböző "technikával".
Adventi koszorú
hozzávalók
szalmakoszorú
szárított fél narancshéj, 4db
tömzsi gyertya, 4 db
pot-pouri "virágok"
pici kerek dísz
nagyszemű gyöngy
hóspray
ragasztópisztoly
A pot-pouri darabkákat aranyfestékkel átfújom (jól szellőző helyen, újságpapírra teregetve, befújás után nagyjából egy napig száradjon, így nem kapunk mérgezést, a lakás sem lesz aranyfüstös és a koszorú készítése közben mi sem nyakig aranyporosak).
Ragasztópisztollyal a fél, szárított narancshéjakat rözítem a koszorúra, majd beleszúrom a gyertyákat. Mivel a legritkább esetben árulnak úgy gyertyákat, hogy az aljából két drótszál lógjon, erősebb drót (csupasz, szigetelés nélkül) egyik végét láng fölött megmelegítem és a gyertya aljába szúrom. Annak, aki ilyet még nem csinált: a drótot melegítés előtt-közben és amíg a gyertyába szúrom fogóval érdemes tartani, igen jól vezeti a hőt. Vastagabb gyertyába érdemes két drótszálat, hogy stabilan álljon.
Az aranyozott pot-pouri virágokat egyesével felragasztom, ugyanígy a pici piros gömböcskéket és a meleg gyöngyházfényű nagyszemű gyöngyöket.
Végül, a koszorú fedetlen részeit hóspray-el átfújom.
Trükk-tipp: gondolom, mások is vannak így, egy-egy jól sikerült darabtól nem szívesen válik meg az ember, ugyanakkor advent után inkább egy szép asztaldíszt teszünk az asztalra, tálalóra, mintsem adventi koszorút. Mivel a gyertyákat nem ragasztóval, de dróttal rögzítettem a koszorúhoz, ezek kivehetők és az üressé lett fél narancshéjakba fenyőtoboz, dió, mogyoró, egy-egy nagyobb gömbdísz (stb.) tehető. Így lesz az adventi koszorúból asztaldísz.
Elegáns bordó-fehér
hozzávalók
szalmakoszorú
organza anyag (kb 10 cm * 5 m)
rengeteg gombostű
rengeteg apró fehér gyöngy
néhány nagyobb gyöngy
négy szál vékony, hosszú gyertya
türelem
Ezt a koszorút tavaly készítettem. Akkoriban még pajkos gondolat szintjén sem foglalkoztam blogolással, s nem gondoltam arra, hogy érdemes lenne megörökíteni a folyamatot. Meg aztán mindkét kezem tele volt organzával, szalmakoszorúval, gombostűvel, picike gyöngyökkel. Amennyire emlékszem, jól jött volna még két-három extra kéz :-)
A kiválasztott anyagot - nem kötelező organzának lennie, bármilyen "szép" anyag megfelel a célnak; lényeg, hogy kiszabása előtt elképzeljük milyen lenne belőle a koszorú - hosszában áthajtom és összevarrom, egy hosszú "csövet" kapok, majd át/kifordítom, hogy a varrás a "cső" belsejében legyen. Nem gond, ha nincs egy darabban 5 m-nyi hosszú anyagunk, nekem is két, nagyjából 2,5 m-es darabom volt.
Kézügybe készítem a gombostűket és a gyöngyöket.
Gombostűvel rögzítem az anyag egyik végét a szalmakoszorúhoz. A kiindulóponttól át- és áttekerve az anyagot a koszorún, bevonom azt. Az anyagot nem húzom szorosra, és a puffokat (laza az anyag) gombostűvel rögzítem a koszorúhoz, tetszés szerint ráncolom, "formázom".
Érdemes a koszorú belső vagy külső felén 4 "fület" hagyni, azaz négy olyan helyet, ahova majd a gyertyákat állítom, itt nagyobb ráncot hagyok, amit nem rögzítek gombostűvel. Az előre hagyott "füleket" áthajtom a gyertyán és gombostűvel a koszorúhoz rögzítem. (természetesen a gyertyákat dróttal vagy ragasztópisztollyal is lehet rögzíteni)
1 megjegyzés:
Mindkettő gyönyörű, de ez a bordó---ez valami csodás! Gratulálok a türelmedhez!
Megjegyzés küldése