Válság és egyebek

Nem kell megijedni, nem a napjainkban (is, még , sokáig) dúló válságról kívánok értekezni, s arról sincs szó, hogy az étteremalakítás körül lenne gond.
Én voltam nem is annyira alkotói, mint inkább dokumentálói-postolói válságban. A felhők eltűnni látszanaka, s terveim szerint újra a megszokott gyakorisággal, napi egy-két friss post-al jelentkezem.
Köszönöm, kedves olvasóim, látogatóim, barátaim, hogy kitartottatok, ígérem, eztán messze elkerülöm az alkotói-postolói-ésatöbbi válság buktatóit.
Addig is, egy kis ízelítő az elmúlt két hét történéseiből :-)

megsütöttem életem első kalácsát! (na jó, ez a második, mert az első nem sikerült, viszont Lizikutyának nagyon ízlett :-)) Max féle foszlót kalács, sok kandírozott gyümölccsel, ajándékba, húsvétra ...

... és mindjárt dupláztam is egy kakaós-csokis négyágba font, Max és Tündi néni féle design kaláccsal.

Húsvétunk idén is rendhagyó volt, családostól levonultunk a Balatonra. Manó a siófoki játszótéren remekül érezte magát és pöttöm kora ellenére nagyon bátran, széles mosollyal próbálta ki az összes játékot. Itt éppen a lengő-mozgó gerenda pallót.

Először a kis csúzdát,

majd a nagyot is. Feljutni sem volt könnyű, de az akadályokat sikeresen vette :-)

Végül motorra pattant és szívtipróan csábos félmosollyal elrobogott a naplementében (a 66-os úton ... :-)

Kávé, bögre tej mellé kalács tízóraira,

és vacsorára.

Vasárnap megígértük Manónak, hogy étteremben ebédelünk. (Hétfői válasza, mikor ebédelni hívtam? Ma is étteremben akajok ebédelni! :-) Az étlap gondos átolvasása és a pincérek hangos "tanulmányozása" után,

leveske, hamm, bekaplak!

Rizsecske, ide a kalamba, de gyorsan!

Az ebéd finom volt. Kellene valami édességet enni.

Mi mást, mint fagyit, Max barátom messzeföldön híres fagyizójában, a Bringa Tanyán. Cicaanya karjaiban Manó élete első fagyiját kóstolja. Később úgy döntött, egyelőre marad a "sima fagyinál", a citromfagyit csak a szeme kívánta.

"Sima fagyi", Manapó ölében, tölcsér üresen vagy kevéske tejszínhabbal. Estefele azért elmajszolt két, csokifagyiba mártott tölcsért is :-)

Méghogy szundi ebéd után! Inkább felfedeztük a környéket, s Manó mindjárt Soma és Max robogójával kezdte és nagy kegyesen még azt is megengedte, hogy Kitty ültesse a nagy pirosra :-)

Mint az édesapja :-)

Fagyizás után Cicaanyával lesétáltunk a Balaton partjára, ahol Manó villámgyorsan felfedezte a játszóteret és a partmenti homokos sávot.

Kézmosásra jó, de fürdeni még hideg a Balaton vize.

Igazi Márkusok! (segítség a fejtörőhöz: Bob mester rajzfilm, markológép) És mindjárt három is!

Hosszú, fárasztó, de csupa mosoly, nagyon vidám kirándulásunk másnapján, ébredés után, a Cicaanyától kapott Micimackós könyvet olvasva.

Zöld ejdőben játam ... és biztos, ami biztos, piros kiskannájából alaposan meglocsolt.

Csokis-kakaós kalács, hímestojás és egyéb ínyencségek reggelire. A sonkák melletti A háromféle friss kecskesajtot - snidlinges, kapros, diós-borsós - Max édesanyjától kaptuk. Köszönjük!

A húsvéti nyuszi hozzánk is eljutott és hozott Manónak versikés könyveket, kirakóst, kismozdonyt, és jengetegsok egyéb ajándékot.

A húsvéti nyuszi szereti bokrok alá, autó mellé,

kövék mögé eldugni az ajándékait.

Az új homokozó felszerelést gyorsan kipróbáltuk a strand játszóterén. Nem tudom, melyikünk élvezte jobban :-)

Ebédre, talán nem kifejezetten húsvéti menü, kellemesen savanykás, gazdag, tárkonyos raguleves és

zacskóban sült, borsos csirke, zöldségekkel, ropogós salátával a terülj asztalkámon.


Receptek, leírások további postokban.