VKF illatok - édesburgonya és birsalma

étteremalakítás

Van ez így. Az ember belehabarodik egy ötletbe és akkor nincs menekvés. Így vagyok én a birsalmával, pontosabban levesbe-főételbe történő felhasználásával. Volt már marhahúsleves birsalmával, tejföllel, nagyon finom, pikáns, kicsit savanykás, kicsit édeskés. Készült aztán paprikás is, amibe beleaprítottam a birsalmát a falatnyira vágott csirkehusi mellé. Olyan gyorsan elfogyott, hogy fénykép nem is készült róla. Szóval igyekszem körbejárni a témát.
Cukroskata, a VKF XXV.-Krumpli kiírással, tetőzte a körbejárandó témát :-), hiszen egyből a bőség zavarába csöppentem (gondolom, nem egyedül).

Addig-addig játszottam a gondolattal, mígnem megszületett az alábbi leves. Gazdag, de könnyű. Savanykás, de édeskés is egyben. Színpompás és ízgazdag, de nem hivalkodó.



Leves édesburgonyával, birsalmás galuskával

hozzávalók

1 db édesburgonya - kb 40-50 dkg
1 szál murok
2 bő marék borsó
5 fej gomba
2 szál zöldhagyma - zöld szárával együtt
1 csirkefarhát - tetszés szerint természetesen lehet más része is a csirkének
2 ek tejföl
3 ek lé birsalmakompótból
4 ek gyümölcs birsalmakompótból - lévén Gyöngyimtől kaptam egy hatalmas üveg házi birsalmakompótot, könnyű helyzetben voltam :-)
1 tojás
liszt
só, bors
1 ek olaj

A zöldségeket megpucolom, az édesburgonyát kockákra, a hagymát és murkot karikára vágom, a gombát is kockázom.
Az olajat felforrósítom, rádobom a hagymát, kicsit kevergetem, jöhet a murok, majd 3-4 perc múlva a gomba. Együtt forgatom, pirítom újabb 3-4 percig, a gomba eközben levet enged, hagyom kicsit rotyogni a kevés lében, majd a lábasba teszem a csirkefarhátat (leöblítve, víztől kicsit lelapogatva) és felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi. Félrebillentett fedő alatt főzöm nagyjából 15-20 percig (főjjön, ne lobogjon). Belezuttyantom a zöldborsót, felhúzom a lángot, amíg főni kezd, majd szelídebb tűznél, szintén fedő alatt 5-6 percig főzöm. A szépen alakuló, illatozó levesbe teszem az édesburgonyát, fűszerezem: só, bors, majd felöntöm egy kis vízzel, hogy leves legyen, ne főzelék. Az édesburgonyával nagyon keveset főzöm, pillanatok alatt (4-5 perc) megfő és nem szeretném, ha trutyisra szétesne.
Szűrőkanállal kiveszem a csirkefarhátat, hagyom hűlni egy kicsit, hogy szét tudjam szedni.
A levesből 3-4 merőkanálnyi levet kisebb lábasba teszek, amíg felfő összekeverem a galuskát.*
A kompótból kihalászott és lecsepegtetett birsalmát villával szétnyomkodom, összekeverem a tojással és annyi liszttel, hogy kellemes galuskatésztát kapjak, gondolatnyi sóval ízesítem. A külön fövő lébe mokkáskanállal apró galuskákat szaggatok és durván 6-8 perc alatt puhára főzöm.
A tejfölt, a birsalmakompót levét simára és hígra keverem a forró levesből mert lével, majd az egészet visszaöntöm a levesbe. Szintén a levesbe teszem a megfőtt, birsalmás galuskákat, lével együtt. Az egészet felforrósítom, de már nem főzöm.
* A galuskát lehet egyenest a levesbe is szaggatni; bevallom, én azért főztem külön, mert birsalmásat még nem készítettem, gondoltam, ha mégsem lenne olyan, mint szeretném, nem teszem a leveshez. Félelmem alaptalan volt, a birsalmás galuska félelmetesen finom, ehhez a leveshez nagyon jól illett.
A csirkefarhátról leszedem a husit és ezt is a levesbe teszem.

Mint az elején írtam, az édesburgonyás, birsalmagaluskás leves gazdag és könnyű, édeskés és savanykás, színpompás és ízgazdag.
Úgy ítélem, méltó a VKF! XXV. nevezésre :-)



Jó étvágyat!


Szószedett:
murok - sárgarépa