Titok! Titok?

étteremalakítás

Trinitytől gurult hozzám ez a körkérdés ... 7 titok ... magamról ... ugyan már ... titok? rólam? ráadásul egyszerre hét, mint a mesében? ... ugyan mit is titkolhatna egy ízig-vérig Ikrek?

Lássuk csak

1. Imádok kóstolni. Na mondjuk, gasztro-bloggerként ez tán nem meglepő dolog :-) De ugyanolyan élvezettel harapok egy szelet frissen sült, még langyos kenyérbe s mellé ropogós, édes zöldfokhagymát, mint amilyen földöntúli élvezettel, apró falatonként kóstolgatnék tízéves Tokaji aszúban pácolt libamájat. S a házilag frissen készült, ízes-zamatos, szájban olvadó, karakteres kecskesajtot nem is említem :-)
   Amennyire szeretem a szépen terített asztalt, gyöngyfényű damasztabroszon a csillogó porcelánt és szikrázó csiszolt poharakat, ugyanannyira jól tud esni az árokparton ültömben, bicskával szelt, köröm között harapott pörzsölt disznófül is.
   Egyszer valaki megvallotta, sokáig azt hitte, alkoholista vagyok. Mert félóráig lankadatlan lelkesedéssel beszéltem egy 15 éves házi körtepálinkáról, aranyló színéről, letisztult zamatáról, sokatmondó illatáról, s arról, hogyan kell és szabad pálinkát inni.
   
2. Vegyésznek készültem, s titokban színészi vénám erősítgettem. Családomban mindkettőre van példa, ráadásul, sokakkal ellentétben, a szerves kémiát nagyon szerettem. De a hangyasav képletének felidézése ma már komoly gondot jelentene.
   Szívesen verseltem, mondtam meséket közönség előtt, s mikor az osztályban annak idején minden lány Juliska vagy a franica királylány akart lenni, én lelkesen játszottam el a gonosz boszorkát. Hálás szerep volt, akkora diótortát kaptam ajándékba, mint egy malomkerék. (állítólag a boszorka szerepet azóta sem tudtam teljesen levetni :-)
   
3. Nő létemre nem szeretek vásárolni. Semmit. Ruhák, ékszerek, cipők, táskák hidegen hagynak. Szeretem a szépet, a csinosat, a klasszikusat, az igazán nőieset. Ergo, a mai divat (s a tegnapi, meg tegnapelőtti) nem az én világom, sem stílusban, sem anyagokban, sem szabásban. Ráadásul lelkiismeretfurdalás gyötör, s inkább költök szeretteimre tízszer annyit, boldogan, mosolyogva, furdalások nélkül.
   
4. Állítólag szeretünk pletykálkodni, mi nők. Nos, akkor én kivétel vagyok, mert utálok. Ezt tán kevesen tudják rólam, mert állítólag ritkán hallgatok. Akik viszont titkaikat rám bízzák, tudják, megőrzöm. Koppanás akkor volt, mikor annak reményében osztottak meg velem valamit, hogy továbbadom, s így majd kiderül. Azóta sem ...
   
5. Magabiztosságomon nem üt át, időnként azon kapom magam, aggódom, hogy a gondosan felépített kis életembe egyszercsak betolakszik valaki és lerombolja; hogy valaki más életét élem, nem is az enyémet; hogy a világ, amit felépítettem, álmomban létezik csupán.
   
6. Annak ellenére, hogy Las Vegasban talán én voltam az egyetlen turista, aki egy hét alatt (harmadszori látogatáskor sem) sehol és semmin nem játszott - szeretek játszani. Évekig éjszakába nyúló kanaszta csatákat vívtunk. Nem a nyerés öröme, de a játék izgalma érdekel. Jó játékban akkor is lelkes vagyok és örülök, ha vesztek, s nem dob fel a nyerés, ha a játék maga lapos és érdektelen.
   
7. "A hetedik te magad légy ..." Nos, a hetedik titkot nem árulom el. Talán nincs is. Talán sokkal több is van. De pont ettől izgalmas egy titok ... soha nem lehet tudni, mi van mögötte. :-D

Küldöm szeretettel minden gasztro-bloggernek, akik szívesen megosztanak hét titkot. Annyian és annyiaknak adták tovább ezt a kérdést, remélem, nem szakad meg itt a lánc, s talán az én továbbküldésem se lesz csupán pusztába kiáltott szó.