Aranygaluska

Vegyes érzelmek és íz-emlékek kötnek ehhez a süteményhez.
Mamim aranygaluskáira emlékszem, ezek valahogy - akárcsak a salátaleves - valahogy mindig a tavaszi-őszi nagytakarításhoz kerültek asztalra. Máskor is, de a takarításhoz kapcsolódóan maradt igazán "élmény".
Édesanyám sütéseiből egy aranygaluskára emlékszem, amit, még kis gyerekként, sikerült a tálcáról olyan vehemenciával kínálnom, hogy a szépen felhalmozott sütemény nagy része Papim ölében landolt.

Az alábbi recept Gyöngyi barátnőmé, utoljára nála ettem aranygaluskát. Foszlós volt és puha, zamatos és szaftos a sok diótól, vaníliasodó sem kellett mellé, enélkül sem volt fojtós, s a nagytepsinyi, több, mint egy kg lisztből készült diós finomság szinte pillanatok alatt eltűnt.

Hétvégén féladagot sütöttem, két kisebb formában (~30 cm sz., 7 cm m.), az egyiket hagyományosan cukros dióval ízesítve, a másikat pedig formabontóan, a szintén Gyöngyitől kapott cukros meggyel megrakva.



Aranygaluska

hozzávalók - fél adag tészta

liszt - 50 dkg
rétesliszt - 10 dkg
margarin - 12,5 dkg (fél kocka), olvasztva
tej - 0,5 l
tojás - 2 db (egész tojás)
tojássárga - 1 db
élesztő - 25 gr (fél kocka friss élesztő)
cukor - 7,5 dkg
só - 1/2 mk
vaníliás cukor - 1 zacskó
fél citrom héja

szaggatáshoz
1-2 ek olaj

szóráshoz
nagyjából 25 dkg darált dió és ugyanennyi cukor

tepsi kikenéséhez
kevéske zsír

A tésztához valókat (mindent, az olaj és a szóráshoz szükséges dió és cukor kivételével) kenyérsütő gép formájába pakolom - alólra tej, margarin, tojások, rá a lisztek, aztán cukrok, só, citromhéj és élesztő - és dagaszt-keleszt programot indítok.
A ragyogó napsütésre tekintettel, dagasztás után leállítom a gépet, egy nagy műanyag edénybe kanalazom a híg tésztát és pokrócok közé ültetve, tiszta konyharuhával letakarva kiteszem a meleg napsütésre kelni. Nagyjából 40 perc alatt a tészta gyönyörűen megkel.
Ezalatt ledarálom a diót és összekeverem a cukorral. A két formát kikenem zsírral.
A megkelt tésztából olajos kanállal galuskákat szaggatok és szép sorban, szorosan egymás mellé teszem a tepsibe. Mikor a sütőformát teljesen kibéleltem a kiszaggatott tésztával, egy kis olajjal megcsöpögtetem, majd bőven megszórom a cukros dióval, nagyjából a felét teszem rá. Újabb galuskaréteget szaggatok és ezt is megszórom (a tetejét már nem csöpögtetem).
Az olajos kanállal jól lehet szaggatni a tésztát, nem ragad, és ettől, illetve a csöpögtetéstől és bő diós-cukros szórástól az aranygaluska szaftos lesz.
A fél adag tészta felét (egy kb 30 cm, 7 cm magas gyümölcskenyér formában) plusz egy kis kerek sütőformára valót készítettem diósan.
A kiszaggatott, megszórt tésztát sütés előtt még 10 percig kelesztem, majd kb 170-175 fokra előmelegített sütőben nagyjából 40 percig sütöm. Miután a kész süteményt kiveszem a lerből, a formában hagyom pihenni egy kicsit, majd tálca segítségével kiborítom a sütőformából és tálalótányérra fordítom.



A dagasztás-kelesztést leszámítva kevés munka van vele. S az eredmény egy foszlós, könnyű tésztájú, a cukros-diótól zamatos, szaftos, aranyló sütemény. Amit szigorúan csak kézzel, szaggatva-tépve szabad enni :-)



Jó étvágyat!