Nos, akkor lássunk neki a szilvalekvár főzésnek. Elő a nehéz üstökkel, beizzítani a Tűzrakót, elő a nagy keverőlapátokkal.
...
Ehelyett, előkapom a legnagyobb tepsit, bemelegítem a sütőt 180 fokra, a kimagozott szilvát - két részben, mert a nettó 9 kg gyümölcsnek a legnagyobb tepsim is kicsi volt - a tepsibe halmozom és nagyjából két órára beteszem a sütőbe.
Egyszer átforgatom, amúgy nincs dolog vele. A sütés alatt a szilvából elpárolog a lekvárhoz fölösleges nedvesség, előnye, hogy nem kell mellette állni, nem kell kavargatni, nem poszog és utánna nem kell pólót, tűzhelyet, csempét sikálni.
A tisztán eltett befőttes üvegeket forró vízzel átöblítem, négyesével (mert ennyi fér egyszerre) beteszem a mikróba és maximum fokozaton 5 perc alatt teljesen kiszárítom (és egyúttal fertőtlenítem is).
Befőzési celofánt megfelelő méretűre vágok, egy üvegre két celofán darabot számolok, egy kis langyos vízbe beáztatom.
Előveszek egy nagy fazekat, ebben fogom befejezni a szilvalekvárt, befőző cukrot, fűszereket.
Kétféle szilvalekvár készült. Egy hagyományos ízesítéssel, egy pedig kifejezetten merész fűszerezséssel.
A sült szilvát kiveszem a sütőből, a tepsiből a fazékba borítom és addig melegítem, míg egyet rottyan.
A lekvárhoz való szilvát nem töröm még jobban össze - pl botmixerrel -, úgy szeretjük, ha darabosabb. A sülés és később a keverés alatt - ovális fém habverővel kevergetem - eléggé összetörik a gyümölcs, de nem lesz teljesen krémes, homogén, így nagyon kellemes állagú, kissé rusztikus lekvárt kanalazhatok majd az üvegekbe.
Szilvalekvár - rummal, fahéjjal
A fazékban lévő szilvához befőző cukrot, dzsemfix (kb 5 kg nyers gyümölcshöz 1 tasak 3:1) őrölt fahéjat és rumot teszek. Minden kg szilvára (nyers gyümölcs) számolok 1 púpozott kk őrölt fahéjat és 2 ek rumot, 2-3 szem őrölt szegfűszeget. Nem lesz részeges a lekvár, mert a 10 perc poszogtatás alatt az alkoholtartalma teljesen elpárolog, viszont kellemes, aromás íze megmarad.
Én az előírtnál kevesebb befőző cukrot szoktam használni, mert a szilvalekvárt kicsit savanykásnak szeretjük.
Hogy a lekvárt megkóstoljam és állagát megnézzem, egy keveset porcelán kistányérra csepegtetek. Megvárom, míg teljesen kihűl, hiszen melegen más íze van.
Mikor megfelelőnek ítélem, forrón a befőttes üvegekbe kanalazom, két - kicsavart - celofánt teszek az üveg szájára, rá a fedőt, amennyire bírom, rászorítom, majd azonnyomban fejre állítom és így hagyom legalább 5 percig.
Fűszeres szilvalekvár
Az alapja ennek is a sült szilva (nyers gyümölcs kb 4 kg).
Egyéb hozzávalók:
befőző cukor
1 tasak dzsemfix 3:1 ( az egész mennyiséghez)
1 kg nyers gyümölcshöz:
1 kk fahéj
1 ek mézes szilvapálinka
~ 1 csipet vegyes őrölt bors (fekete-, fehér-, zöld-, rózsa-, szegfű-)
~ 1 csipet szárított csombor (borsikafű)
szerecsendió
~ 1 csipet rozmaring
~ 1 csipet bazsalikom
A fűszerek, pálinka, befőző cukor és dzsemfix hozzáadása után legalább 10 percig rotyogtatva főzöm a lekvárt. Kistányérra csepegtetve kóstolgatom. A hozzávalók megadott mennyiségén ízlés szerint lehet változtatni, érdemes előbb kevesebbel kezdeni, mert hozzáadni mindig könnyebb, mint elvenni. Érdemes minden újabb fűszer hozzáadása után legalább 3-4 percet főzni a lekvárt.
A fűszeres szilvalekvárt is még forrón üvegekbe töltöm, két réteg celofánt teszek a fedő alá, és miután ez utóbbit alaposan rácsavartam, ezeket is fejre állítom, nagyjából 5 percre.
A fenti fűszerek szilvához, főleg lekvárhoz, kissé vadul hangozhatnak. Ezzel szemben a végeredmény egy hihetetlenül aromás, kifejezetten pikáns, kissé darabos szilvalekvár. A borsoktól nem lesz csípős, és egyik fűszer sem dominál, de kellemesen kiegészíti egymást és harmonikusan egybeolvad az érett, édes szilva ízével.
Jó étvágyat!
Ui.: A tepsit, amiben a szilva sült, nem horror elmosogatni. Én teflontepsit használok (az olcsóbbikat), ezt, miután a szilvát átöntöttem a fazékba, beáztatom, így marad, míg elteszem a lekvárt, utánna normál mosogatószivaccsal, könnyedén tisztára mosom.
6 megjegyzés:
Úúúúúúú, abból a fűszeresből de megkóstolnék egy kanálkányit!
Ötleteid száma határtalan. És gyönyörű a színe is.
Szia!
Dunsztólni nem szoktad?
További szép estét!
Üdv:KLAU.
Szia Klau. Gyerekkoromban, úgy emlékszem, száraz dunsztba tettük a lekvárokat. De mióta én is befőzök, megtanultam ezt a forrón üvegbe töltjük, lezárjuk és azonnal fejre állítjuk taktikát és így nem kell dunsztolni. Kevés cukorral szoktam készíteni a lekvárokat, de elegendő ahhoz, hogy tartósítsa a gyümölcsöt, így tartósítószer sem kell bele (hű, ez lassa olyan lesz, mint egy reklámszöveg :-).
Most akarom elkészíteni a kevésbé fűszeres változatot, de ott akadtam fenn, hogy nem tudom mennyi cukrot tegyek az 5 kg-hoz:(?
Szia Szinhab:)
Bevallom, én sosem méricskéltem. Általában fél kg cukrot és bő fél zacskó befőző cukrot teszek nagyjából 4-5 kg gyümölcshöz (mármint nyers gyümölcsöt számolok), rotyogtatom 8-10 percig, aztán kistányérra cseppentek, megvárom hogy kihűljön és kóstolom, elég édes-e, illetve nézem az állagát is. Ha nem elég édes, teszek hozzá még (befőző)cukrot, ha nem elég szilárd, akkor kevés zselésítővel javítok az állagán. Ha teszek hozzá még (befőző)cukrot, akkor azzal is rotyogtatom 6-8 percig.
Mi úgy szeretjük, ha nem túlságosan édes és megáll a lekvár a lefele fordított kanálon, ehhez a sűrű állaghoz sokat segít a sütés, a befőző cukor és a cukorral főzés is. A cukor mennyisége nagyban függ attól is, mennyire édes a szilva.
Remélem, sikerül és ízleni fog.
Megjegyzés küldése