Csábítás

Pár éve, mikor még többet utaztam, mint itthon voltam, Párizsba menet-jövet soha nem hagytam ki, hogy igazi, frissen sütött croissant-t egyek.
Mostanság kevesebbet utazom, de tegnap szerencsém volt újra megkóstolni egy (kettő ... három), még sütőlangyos croissant-t. Finomabb volt, mint emlékeztem rá.
Naná, hiszen a Párizsban vettet ott sütötték a helyi kis pékségben, a tegnapi pedig az én sütőmben illatozott :-)
Bellyvel egyre gondoltunk, de ő hamarabb sütött vagy posztolt, így én most a második sorból csábítok ezzel a, Limara házi pékségéből induló, jófajta gyors croissantal, amit Gyöngyi barátnőm is ajánlóan emlegetett.
Készült belőle sajtos, sonkás-sajtos és marcipános.

Figyelem! A konyhapult kicsinek bizonyult a tészta kinyújtásához. Ergo helyigényes, viszont távolról sem kell annyit bíbelődni vele, mint a hagyományosabban készülő, sokszor hajtogatott változatával, s mégis finoman réteges, puha, kívánatos.



Gyors croissant

hozzávalók

70 dkg liszt
140 gr kefír vagy joghurt (kicsit kevesebb, mint egy kis pohár)
2 dl tej
1 kk só
5 ek cukor
2 tojás
5 dkg élesztő

25 dkg hideg vaj

A 25 dkg margarint fagyasztóba teszem.
A tészta hozzávalóit (a vajat nem) kenyérsütő gép formájába teszem és a géppel szép hólyagosra dagasztatom. Dagasztás után, még kelesztés előtt kiveszem a gépből liszttel kicsit megszórt tálba teszem, a tetejét is meghintem liszttel, lefedem és mehet a hűtőbe 1-1,5 órára.
Mindenképpen nagyobb tálba kell tenni, helyet hagyni a keléshez, mert a tészta a hűtőben nagyon szépen megnő.
A tésztát kiveszem a hűtőből, enyhén átgyúrom, nyolc részre osztom.
A fagyasztóból kiveszem a margarint és hét egyenlő kupacba reszelem (sajtreszelő).
A tésztadarabokat egymás után kicsit meggömbölyítem, majd vékonyra, kör alakúra nyújtom.
Az első tésztakört megszórom egy kucapka fagyos margarinnal, ráteszem a következő tésztakört, erre is margarint , megint tésztakör, megint margarin, és így tovább, amíg tart. Mivel tésztából eggyel több van, a legfelső tésztakörre nem szórok margarint.
Az így feltornyozott vajas tésztát tenyérrel enyhén kicsit lelapogatom, majd 2 mm vékonyra, kör alakúra nyújtom. Na, ehhez a művelethez nem volt elég nagy a konyhapult (a laskanyújtó deszkám meg ugye kisebb, mint a pult), úgyhogy picit vastagabb maradt a tészta (3-4 mm), így is túlnőtte a pultot.



A vékonyra nyújtott tésztát sugárirányban 16 egyenlő részre osztom (tetszés szerint lehet több is, akkor kisebb croissantok lesznek).
Üresen vagy töltve a szélesebb oldalától indulva feltekerem és sütőpapíros tepsibe teszem.
A 16 kifliből négyet simán (azaz üresen) tekerek fel, a maradék 12-ből pedig készül 4-4 sajtos, sonkás-sajtos, marcipános. Ez utóbbihoz a marcipánmasszából egészen enyhén nedves kézzel kisujjbegynyi darabkákat tépek és a várakozó tésztára szórom.

Innen kétféleképpen folytatható:

a) A megformázott kifliket letakarom és fél órát még kelni hagyom, amíg szépen megduplázódnak, majd kissé felvert tojással lekenem és 180 fokra előmelegített sütőbe teszem 15-18 percre.
b) Ha reggelre szánom, de a munka nagyját előző este elvégzem, akkor a tepsit a megformázott és letakart kiflikkel a hűtőbe teszem. Reggel előveszem, a kiflik tetejét megkenem kissé felvert tojással és 180 fokra állított, de hideg! sütőbe teszem. Így nagyjából 25-30 percet sül.



Ezt az adagot kelni hagytam és azonmód megsütöttem. Aztán nem tudtam ellenállni a lerből kikapott és csábítóan illatozó croissantnak, még melegében megettem kettőt. Nem kellett volna. Éjjel több hatalmas péksütemény üldözött álmomban ...
Reggel annál édesebb volt a bosszú :-) Manapóval és Manóval négy croissant pusztítottunk el reggelire :-)
Biztos, ami biztos, egy fél adagot hétvégére is sütök.



Jó étvágyat!