Születésnap, képekben

Így kezdődött: Manó egy héttel korábban "főpróbát" tartott; akkurátusan megterített, tányérok, kiskanalak, poharak; elkért egy szószóstálat és néhány nagy mérőedényt, ezek lettek a soha ki nem ürülő csodaedények, amikből mindig más-más finomságot tálalt. A színes edénykékben nem a farmjáról való apró állatkák vannak ám, hanem "mindenféle finomság és fűszer" :)
Mint minden nagyobb eseménynél, most is előre felirkáltam és Manapóval megbeszéltük, mi kerüljön az asztalra. Kétféle krumplisaláta, sült paprika krém, zöldfűszeres-majonézes tejföl mártogatós, padlizsánkrém, virslis falatok leveles tésztában, croissant marcipánosan és sonkával-sajttal, fasírtok, amit most zabdarával és szezám-lenmaggal készítettem, cukkinis-diós és kefíres korpás kenyér, Túró Rudi muffin ... és igen, torta, sőt, torták, mert kettő is készült :)

Manó, biztos, ami biztos alapon :), az ajándékba kapott mixerrel azonnal kevert egy kis "ennivaló finomságot" :),

majd sorra mindenkit megkínált friss, ropogós pirítóssal :)

Legóhegyek, fa építőkockák, jó társaság,

együtt és egymás mellett játszás.

Irénke mamival

Most egy picit egyedül játszom, csak míg a rakományt felteszem a nagy kamionra.

Olvasni jó dolog, Mikipapával együtt olvasni, még jobb :)

Tortaszemle kissé megilletődve. Csokival bolondított, tejszínhabba öltöztetett Dóri torta és csokis tetejű őszibarackos-túrókrém torta.
A Dóri tortában annyit változtattam, hogy három darált dió-alma réteg került az aljára/tetejére, meggy mentes lett, viszont a tésztába belereszeltem majd egy tábla étcsokit, úgy öntöttem a formába, a forma pedig normál, levehető oldalú tortaforma volt, így magasabb lett, mint az első sütéskor (ahol gyümölcskenyérformát használtam). A Dóri torta mindenkinek ízlett, még Mikipapa is dícsérte, ami nagy szó, mert ő igencsak konzervatív az ételeket illetően :)

Alig győztem olyan sebeséggel vágni, amilyen gyorsan az aprótalpúak eltüntették tányérjukról.

Igazságosan, mindenki evett mindkét tortából egy-egy szeletet ...

... majd még egyet :)

Este kicsit hallgatóztam és sikerült elcsípnem a ajándékok beszélgetését, "akik" mind boldogak voltak, hogy Manóhoz kerültek, s hogy "meghívót kaptak" a születésnapi zsúrra :)

Másnap uzsonnára Manó lelkesen tüntette el a torták utolsó szeleteit.


Én pedig azon töprengek, vajh hogyan szállhatott el ilyen hihetetlenül gyorsan az idő :-D