ad 1. Évek óta, hogy sk és gasztro-ajándékokkal készülünk Karácsonyra, kicsiknek, nagyoknak, családtagoknak és barátoknak. És a felsoroltak, legalábbis hébe-hóba, a blogomat is olvassák.
ad 2. Chef Viki kiírta a jubileumi VKF! XXX. témát - Ajándék a konyhából. Nagy sóhaj. Hiszen annyi, de annyi ötletem van! Melyik szeressem? S hogy oldjam meg, hogy jusson is, maradjon is, azaz a VKF!-re is legyen jelöltem, de Karácsonyra is maradjon meglepetés ajándék.
Szóval elméleti síkon sikerült jó kis gordiuszi csomót kanyarintanom egy egyszerű kérdésből :-)
Szerencsére gyakorlati síkon simábban mentek a dolgok :-)
Mikor egy NL konyhájában szembejött ez a befőtt, először arra gondoltam, na persze. Másodszor meg arra, hmm, ez nem is lehet rossz. Harmadszori olvasás után befőztem és azóta sem győzöm dícsérni a kitalálóját. Egyszerűen: nagyon finom!
Ha sikerül kész (azaz főzött vagy sütött és hámozott) gesztenyét vásárolni, akkor az egész gyerekjáték, de héjas gesztenyével dolgozni sem ördöngösség.
Karácsonyi angyalkánk a tavaly mindenkinek elcipelt egy-két, szép ruhába öltöztetett, rumos gesztenyebefőttes üveget. A befőtt azóta „elpárolgott”, az üvegek nagy részét visszakaptuk, azzal a kikötéssel, hogy idén is teremjen bennük ilyen finomság :-).
Íme hát egyik karácsonyi gasztro-ajándék jelöltem. Még éppen időben, hogy elkészülhessen és a Karácsonyfa alatt díszeleghessen.
Rumos gesztenyebefőtt
hozzávalók
3 kg közepes gesztenye (héjastól számolva)
1,3 kg cukor
1,4 l víz
3 dl rum
1 citrom héja
2 narancs héja
1 rúd vanília
1 rúd fahéj
befőttes üvegek (~ 8 db 500 gr-os)
befőzési celofán
újságpapír
egy nagy lábas
A befőttes üvegeket kiöblítem (lévén annak idején csillogó tisztán sorakoztattam őket a kamra polcára, nem kell nagymosást rendeznem), majd nedvesen beteszem őket a mikróba, 5 percre, a legnagyobb fokozatra. Ezalatt teljesen kiszáradnak és fertőtlenítődnek. Az üvegek tetejét külön elmosom.
A celofánt feldarabolom és kevéske langyos vízbe teszem, így könnyebben kezelhető, nem szakadozik össze-vissza, mint szárazon.
A gesztenyéket megmosom és tízszeres mennyiségű lobogó vízbe teszem, 2-3 percig főzöm. Leszűröm és vállalva a konyhakesztyű mosását, még melegen meghámozom.
Bár sok helyen azt írják, hogy főzés előtt be kell vagdosni a gesztenye héját, én nem teszem, így nem fő ki a gesztenye ízének jó része. Igaz, így kicsit macerásabb meghámozni, de hát, valamit valamiért :-)
A narancsot és citromot alaposan megmosom, majd zöldségpucolóval vékonyan (fehér része nélkül) meghámozom.
A cukrot a vízzel, vékonyra vágott citrom- és narancshéjjal, a vanília rúddal és fahéjjal főni teszem; időnként megkavarom, hogy a cukor ne égjen le.
Mikor forr, beleöntöm a rumot, megvárom, hogy újra felforrjon, beleteszem a meghámozott gesztenyéket, egyet lobbantok rajta, majd lezárom a tüzet.
A befőttes üvegekbe igazságosan elosztom a gesztenyét és a szirupot – a szirup legalább egy ujjnyira lepje el a gesztenyék tetejét -, majd mindegyik üvegre két réteg celofánt teszek és alaposan rácsavarom a tetejét.
Előveszem a nagy lábast, aljára 2-3 rétegben újságpapírt terítek.
Mindegyik gesztenyebefőttes üveget alaposan újságpapírba csavarom (alját, oldalát, tetején nem kell összefogni), a kibélelt lábasba állítom őket, majd felöntöm annyi langyos vízzel (hideg víz nem jó, elrepesztheti a befőttől még forró üvegeket), hogy éppencsak ne érjen a üvegek tetejéig.
Az egészet főni teszem, és forrástól számítva, szelíd tűzön, 30 percig bugyogtatva főzöm. Ha a víz közben elforrna, pótolom, de most már forró vízzel.
Az újságpapír köntösbe bugyolált üvegeket a vízzel együtt hagyom kihűlni, majd egyenként kiveszem, megtörölgetem és a kamrában sötét helyre sorakoztatom. Még egy hónapig érlelem, pihentetem a sötétben.
S hogy mindez mire jó?
Egy zimankós, fáradt délután-estén, kiskanállal, csak úgy magában elfalatozgatni (akár egyenest az üvegből :-). Vagy szép tálkába tenni és tetejére csokiszószos tejszínhabot nyomva ünnepi desszertként tálalni.
Jó étvágyat!
Szóval elméleti síkon sikerült jó kis gordiuszi csomót kanyarintanom egy egyszerű kérdésből :-)
Szerencsére gyakorlati síkon simábban mentek a dolgok :-)
Mikor egy NL konyhájában szembejött ez a befőtt, először arra gondoltam, na persze. Másodszor meg arra, hmm, ez nem is lehet rossz. Harmadszori olvasás után befőztem és azóta sem győzöm dícsérni a kitalálóját. Egyszerűen: nagyon finom!
Ha sikerül kész (azaz főzött vagy sütött és hámozott) gesztenyét vásárolni, akkor az egész gyerekjáték, de héjas gesztenyével dolgozni sem ördöngösség.
Karácsonyi angyalkánk a tavaly mindenkinek elcipelt egy-két, szép ruhába öltöztetett, rumos gesztenyebefőttes üveget. A befőtt azóta „elpárolgott”, az üvegek nagy részét visszakaptuk, azzal a kikötéssel, hogy idén is teremjen bennük ilyen finomság :-).
Íme hát egyik karácsonyi gasztro-ajándék jelöltem. Még éppen időben, hogy elkészülhessen és a Karácsonyfa alatt díszeleghessen.
Rumos gesztenyebefőtt
hozzávalók
3 kg közepes gesztenye (héjastól számolva)
1,3 kg cukor
1,4 l víz
3 dl rum
1 citrom héja
2 narancs héja
1 rúd vanília
1 rúd fahéj
befőttes üvegek (~ 8 db 500 gr-os)
befőzési celofán
újságpapír
egy nagy lábas
A befőttes üvegeket kiöblítem (lévén annak idején csillogó tisztán sorakoztattam őket a kamra polcára, nem kell nagymosást rendeznem), majd nedvesen beteszem őket a mikróba, 5 percre, a legnagyobb fokozatra. Ezalatt teljesen kiszáradnak és fertőtlenítődnek. Az üvegek tetejét külön elmosom.
A celofánt feldarabolom és kevéske langyos vízbe teszem, így könnyebben kezelhető, nem szakadozik össze-vissza, mint szárazon.
A gesztenyéket megmosom és tízszeres mennyiségű lobogó vízbe teszem, 2-3 percig főzöm. Leszűröm és vállalva a konyhakesztyű mosását, még melegen meghámozom.
Bár sok helyen azt írják, hogy főzés előtt be kell vagdosni a gesztenye héját, én nem teszem, így nem fő ki a gesztenye ízének jó része. Igaz, így kicsit macerásabb meghámozni, de hát, valamit valamiért :-)
A narancsot és citromot alaposan megmosom, majd zöldségpucolóval vékonyan (fehér része nélkül) meghámozom.
A cukrot a vízzel, vékonyra vágott citrom- és narancshéjjal, a vanília rúddal és fahéjjal főni teszem; időnként megkavarom, hogy a cukor ne égjen le.
Mikor forr, beleöntöm a rumot, megvárom, hogy újra felforrjon, beleteszem a meghámozott gesztenyéket, egyet lobbantok rajta, majd lezárom a tüzet.
A befőttes üvegekbe igazságosan elosztom a gesztenyét és a szirupot – a szirup legalább egy ujjnyira lepje el a gesztenyék tetejét -, majd mindegyik üvegre két réteg celofánt teszek és alaposan rácsavarom a tetejét.
Előveszem a nagy lábast, aljára 2-3 rétegben újságpapírt terítek.
Mindegyik gesztenyebefőttes üveget alaposan újságpapírba csavarom (alját, oldalát, tetején nem kell összefogni), a kibélelt lábasba állítom őket, majd felöntöm annyi langyos vízzel (hideg víz nem jó, elrepesztheti a befőttől még forró üvegeket), hogy éppencsak ne érjen a üvegek tetejéig.
Az egészet főni teszem, és forrástól számítva, szelíd tűzön, 30 percig bugyogtatva főzöm. Ha a víz közben elforrna, pótolom, de most már forró vízzel.
Az újságpapír köntösbe bugyolált üvegeket a vízzel együtt hagyom kihűlni, majd egyenként kiveszem, megtörölgetem és a kamrában sötét helyre sorakoztatom. Még egy hónapig érlelem, pihentetem a sötétben.
S hogy mindez mire jó?
Egy zimankós, fáradt délután-estén, kiskanállal, csak úgy magában elfalatozgatni (akár egyenest az üvegből :-). Vagy szép tálkába tenni és tetejére csokiszószos tejszínhabot nyomva ünnepi desszertként tálalni.
Jó étvágyat!