Borbála napja - december 4

Sokáig nem tudtam arról, hogy december 4-e nem csupán egy átlagos nap a naptárban, egy újabb 24 óra december 3-a és 5-e között ... Egészen mostanáig. Palócprovence oldalán olvastam a Borbála-ágról. Aztán kicsit böngésztem a neten és egész leírás-özönt találtam Borbála napjával kapcsolatban.

Sok érdekességet találtam, íme.

Borbála egy gazdag nikodémiai kereskedő leánya volt. A szép és okos leány levelezni kezdett egy tudós püspökkel, s hamarosan megkeresztelkedett. Apja azonban nem nézte jó szemmel Borbála megtérését, s végső elkeseredésében ő maga jelentette fel a helytartónál, Maximinus Daiánál. Borbála legendája szerint azonban a toronyba zárt leány előtt megnyíltak a börtön falai, majd a rejtekhelyét eláruló pásztor bárányai változtak sáskákká. Végül hosszas bebörtönözés és kínzások után tulajdon apja fejezte le, akit viszont ezért villám sújtott agyon.

Szent Borbála a bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentjeként tisztelik, és sok városnak is a védőszentje. Jelképe a három ablakú torony, mely a Szentháromságra utal, a kehely, a pálmaág, melyet Krisztustól kap szüzessége jelképeként.

Mivel Borbála a tüzérek védőszentje is, ebből a hiedelemkörből származik a néphagyományban az a szokás, miszerint Borbála napján csak férfiaknak szabad tüzet rakniuk.
forrás: Amaranta

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el.

Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.
Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét.

Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Így üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”

A Zala megyei Beleznahegyről való az alábbi kotyolóvers, melynek szövegében keverednek a lucázó, a farsangköszöntő és a regölés szövegtöredékei:
Bara, Bara kity-kotty,
Gelegunya kettő, három,
A pálinkát várom.
Ha nem adnak pálinkát,
Letöröm a gerendát.
Adjon az Úristen
Ennek a gazdának,
Két szép tehenet,
Tehén mellé szekeret,
Szekér mellé jármot,
Járom mellé vasszeget.
Adjon az Úristen két szép malacot!
Egyik ólból kifusson,
Másik ólba befusson.
(Eperjessy E. gy. 1959)

Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét.

Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki.

A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni.

Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól.

Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés.

Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósolt.

A Középső-Ipoly mentén, Paláston gyümölcságat tettek vízbe, ha karácsonyra kivirágzott, a leány közeli férjhezmenetelére jósolt. Doroszlón ugyan virágoztattak borbálaágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.

forrás: Magyar Néprajz

Hát ... talán nem nyílik meg a föld alattam, ha egy nappal arrébb tolom a Borbála napi tilalmak egy részét :-) ugyanis mára nagytakarítást terveztem.
Hm, a vásárlással egybekötött látogatás vajon igazi látogatásnak számít? Remélem nem, ugyanis ha igen, akkor sperűvel fogadnának a boltban.
Söpörni tilos. Na és porszívózni vagy feltörölni? :-)
Fonni nem fogok, rokkám nincs, ÉSzüleim még születésemkor elégettették az összes rokkát és egyéb fonáshoz szükséges eszközt, nehogy tizenhatévesen megszúrjam az ujjam, mint azt egyszervalamikor megjósolták ... :-D