VKF! Staféta és köszönet

Egyszerre vidáman, szomorúan, s kicsit félve jelentem, hogy véget ért a VKF! XXX., Chef Viki postolta az utolsó összesítést.
Szomorúan, mert egy fantasztikus forduló zárult, Chef Viki olyan témát dobott fel, ami minden gasztro-blogger szívét megdobogtatta.
Vidáman, mert rengeteg finomságos, szemet gyönyörködtető, ínycsiklandó pályamű között lehetett dőzsölni.
Kicsit félve - egyszersmint nagyon izgatottan -, hiszen Chef Viki továbbadta a VKF! stafétát, s ím rám hárul a megtisztelő feladat, hogy továbbvigyem eme nemes gasztro-játékot.

Úgy érzem tartozom egy vallomással - Chef Viki igazi gondolatolvasó, annyira, hogy egyben álomolvasó is ... Ugyanis múlt héten egyik éjjel azt álmodtam, millió cetli vesz körül, a földön, az asztalon, a falakon, az ágyon és alatta is cetlik hada, tömkelege, én meg állok a kavalkád közepén s egyre csak jegyzem és jegyzem újabb és újabb cetlikre, milyen VKF! témával is rukkolnék elő, ha egyszer engem érne a megtiszteltetés, hogy háziasszonya lehessek.

VIKI, nagyon szépen köszönöm! Ha egyszer felnövök, hálám üldözni fog :D (még mindig jobb, mintha kísértene :D

A VKF! XXXI. témáját ma este, de legeslegeslegkésőbb holnap reggel kiírom, hiába, a bőség zavara, míg álmomban minden téma csillagos ötöst érdemelt, most, a valóság konyhájában, valahogy egyik sem hangzik A Témának.
Azt már most megkockáztatom, hogy "csúsztatott" leadási határidő lesz, hiszen egyrészt idő kell, a 30. VKF!-re beérkezett rengeteg finomságosság elkészítéséhez, másrészt, úgy gondolom, bármennyire is szívvel-lélekkel gasztro-blogger az ember gyereke, így, évvége fele inkább a karácsonyi készülődés meghittsége, az összetartozás és szeretet melege, a vendégjárás előkészületei, a ajándékozás izgalma kerül előtérbe.