S ha valami ezen felül még finom és látványos is, akkor az ember gyereke - dacolva éjféltájt leverődő biztosítékkal, rohanó idővel, elhalófélben leledző kenyérsütő géppel - bizony másnap is elkészíti. Csak úgy. Ajándékba, kóstolóba.
Hát ilyen ez a diós-fügés-csokoládés kalács. Egyszerűen eszméletlenül finom! Az édes, szaftos diós-fügés töltelék csodálatos házassága a kesernyés csokoládéval, mindez foszlós, kéjesen narancsos kalácstésztával körítve.
S hogy rajongásomban nem vagyok egyedül, mi sem bizonyítja jobban, mint Chef Viki barátnőm bejegyzése, itt :) No, meg az, hogy az első kalács bizony két nap alatt eltűnt, pedig csak mi hárman jártunk rá, de annál sűrűbben. A második kalács ajándékba-kóstolóba készült, Manapó vitte el az egyik felét - két szakács is megdícsérte! (igen, hízott is híznivalóm :) -, én vittem kóstolóba a másik felét. Morzsa híre sem maradt.
Ennek a tésztájába több narancs került, mert a 230 ml vízből 50 ml-t frissen facsart, szűrt narancslével pótoltam (egy narancs). Emellett, a recept szerinti két narancs frissen reszelt héja került bele.
A csokis töltelékhez ezúttal nem reszeltem a csokit, de késes aprítóba tettem a kockázott csokit, a cukrozatlan kakaóport, a cukrot és még egy narancs reszelt héját, majd jól összeforgattam. Ezt a többé-kevésbé porított csokis-kakaót szórtam a tésztára kent puha margarinra.
Nem négyes fonat lett, de simán összefontam a két ágat - diós-fügés és csokoládés - , majd a megfontat félbe hajtva még egyszer összefontam (~ 110*60 cm-re nyújtott tésztából kaptam 2 db ~ 110 cm hosszú, feltekert rudat, egyszer tekerve túl hosszú volt, kétszer tekerve tökéletesen kitöltötte a koszorú formát).
Jó étvágyat!
Hát ilyen ez a diós-fügés-csokoládés kalács. Egyszerűen eszméletlenül finom! Az édes, szaftos diós-fügés töltelék csodálatos házassága a kesernyés csokoládéval, mindez foszlós, kéjesen narancsos kalácstésztával körítve.
S hogy rajongásomban nem vagyok egyedül, mi sem bizonyítja jobban, mint Chef Viki barátnőm bejegyzése, itt :) No, meg az, hogy az első kalács bizony két nap alatt eltűnt, pedig csak mi hárman jártunk rá, de annál sűrűbben. A második kalács ajándékba-kóstolóba készült, Manapó vitte el az egyik felét - két szakács is megdícsérte! (igen, hízott is híznivalóm :) -, én vittem kóstolóba a másik felét. Morzsa híre sem maradt.
Ennek a tésztájába több narancs került, mert a 230 ml vízből 50 ml-t frissen facsart, szűrt narancslével pótoltam (egy narancs). Emellett, a recept szerinti két narancs frissen reszelt héja került bele.
A csokis töltelékhez ezúttal nem reszeltem a csokit, de késes aprítóba tettem a kockázott csokit, a cukrozatlan kakaóport, a cukrot és még egy narancs reszelt héját, majd jól összeforgattam. Ezt a többé-kevésbé porított csokis-kakaót szórtam a tésztára kent puha margarinra.
Nem négyes fonat lett, de simán összefontam a két ágat - diós-fügés és csokoládés - , majd a megfontat félbe hajtva még egyszer összefontam (~ 110*60 cm-re nyújtott tésztából kaptam 2 db ~ 110 cm hosszú, feltekert rudat, egyszer tekerve túl hosszú volt, kétszer tekerve tökéletesen kitöltötte a koszorú formát).
Jó étvágyat!
6 megjegyzés:
Ezt a kalácsot vétek megenni, olyan szépséges!
Garffyka,
ezt a kalácsot jövő héten én is sorra kerítem, mert csodás..De biztos olvastad, épp havazok, de nagyon:(
Egyszerűen maga a mennyország!!! Fantasztikusan finom!
Én is tervezek egyet ajándékba :-)))
Trinity, küldd ide hozzánk a havat :)
Gyöngyi, azért készült róla kép, hogy kisebb lelkiismeretfurdalással együk :D
CV, wow, akkor mi angyalok vagyunk? Ők élnek a mennyországban ...
Ez valami csodás kalács. Nagyon megenném. Sőt meg is fogom!:))
Igazi hó az nincs. Ennek meg nem örülnél:(
Mail ment....
Kitartást a VKF-es munkádhoz, sok jó recept jön, érzem!!!
Megjegyzés küldése