Segítsüti 2.0 - Janus-tál: édes sütik

Kétféle édes süti van a Janus-tálban, pontosabban három, hiszen maga a tál és az édeseket a sóstól elválasztó 'fal' is ehető :) Mint a mesében az egyszeri juhász kanala.

A pisztáciás biberle Manapó ötlete volt. Tulajdonképpen a Janus-tál is az ő ötlete :) Ugyanis a bőség zavarával küszködve kezébe adtam édes aprósütemény gyűjteményemet, hogy válasszon párat, ami szerinte érdemes a Segítsüti 2.0-ra.
Rövid 'brainstorming'-ot követően jött az édes és sós együtt, illetve mindez gazdagon írókázott mézes tálkában tálalva.

A mézes receptje a nálam nagyon jól bevállt mézespogácsa receptje. Sokféleképpen változtatható, lehet fűszeres, gyömbéres, narancsos, vagy ezek kombinációja. Most kihagytam belőle a mézeskalács fűszerkeveréket, de kétszer egyharmad adagnyi mézes tészába belekerült két narancs reszelt héja és egy kk-nyi frissen reszelt gyömbér. A mézes tésztából készült a tál, az elválasztó és néhány mézes keksz, de ugyanebből a masszából került a Janus-tálba mogyorókrémmel töltött és aszalt sárgabarackos puszedli is.

A biberle eredeti recept szerint pisztáciás, de ugyanolyan finom mandulával sütve, ha valaki nem kedvelné a pisztáciát.
Elkészítése egészen tegnap estig kérdéses volt, ugyanis égen-földön nem kaptam marcipánt, márpedig ez elengedhetetlen a sütihez. Szerencsére Manapó megtalálta hétmérföldet lépő csizmáját és üzletek, boltok sorát tűvé téve sikerült levadásznia az áhított natúr marcipánmasszát.


Pisztáciás biberle

hozzávalók - kb 40 db

12,5 dkg méz
5 dkg cukor
4 ek víz
26 dkg liszt
4 ek rum vagy narancslikőr
1 csapott tk sütőpor
1 tojásfehérje villával kicsit felverve
7 dkg pisztácia
20 dkg marcipánmassza

1 tojássárga
1 ek tej

A mézet, cukrot és a vizet edénybe teszem, lassú tűzön melegítem, amíg a cukor elolvad. Hűlni teszem.
A lisztet, sütőport, a tojásfehérjéből 2 tk-nyit, 2 ek rumot és a kihűlt mézes keveréket fakanállal összedolgozom. Elég lágy tésztát kapok, akár robotgéppel is összekeverhető. Letakarom és 30 percre hűtőbe teszem.
Amíg a tészta hűsöl a pisztáciából 5 dkg-t és a marcipánmasszát késes aprítóba teszem és egynemű masszává dolgozom. Nem kellett külön aprítanom a pisztáciát, a marcipánnal együtt szép apróra dolgozta a gép.
A masszát kiveszem a késes aprítóból, hozzádolgozom a maradék 2 ek rumot, majd kettéveszem és egyenként nagyjából 40 cm hosszú rúddá sodrom.
Előveszem a tésztát a hűtőből, lisztezett lapítón nagyjából 40*16 cm téglalappá nyújtom, majd hosszában kettévágom.
Az így kapott két tésztalapot megkenem a tojásfehérje maradékával, majd egy-egy pisztáciás marcipánrudat a tésztalapokra fektetek és belegöngyölöm.
Tálcára, kisebb lapítóra emelem, letakarom és egy órára hűtőbe teszem. Én a rudakat középen kettévágtam, mert másképp nem fért volna a hűtőbe.
A maradék 2 dkg pisztáciát is felaprítom, ezt már csak magában, marcipán nélkül.
A tojássárgáját elkeverem a tejjel.
A sütőt 180 fokra (légkeveréses 160 fok) kapcsolom.
A tésztarudakból ferdén, egy-másfél ujjnyi széles rombuszokat vágok, sütőpapíros tepsire teszem (lehet egymáshoz elég közel). Tetejüket megkenem a tojássárgás keverékkel, megszórom az aprított pisztáciával.
Forró sütőbe tolom és alulról a második rácson (légkeveréses sütőben mindegy) 10 percig sütöm.
A forró, illatos sütiket rácsra kapkodom, hűlni teszem. Veszélyes!, ugyanis a pisztáciás-marcipános töltelék akkor is forró lehet, ha a süti tapintásra már kihűlt.
Érdemes megvárni, míg a töltelék is kihűl, úgy többet el lehet tüntetni belőle, akár a rács mellett álldogálva, a szánk megégetésének veszélye nélkül. :)


Marcipánt és pisztáciát szeretők előnyben :), de azoknak sem érdemes pityeregniük, akik inkább a marcipán-mandula párosítás mellett tesznek voksot; ugyanis a töltelékbe kerülő 5 dkg pisztácia kiváltható 6-7 dkg őrölt mandulával.

Segítsüti licitre fel! :) (előtte rövid és gyors regisztráció, nicknév+jelszó)

Jó étvágyat!