Ez a torta olyan, mint a főnix madár ... amint érzi, hogy földi ideje végéhez közeledik (értsd, tálalják), lángra lobban s hamvába hal (azaz elfogy az utolsó morzsáig), üres tányérokat, tele pocakokat, jóllakottan s kissé szomorkásan mosolygó embereket hagyva maga után, kik csodálkozva kérdik, hova lett ama tünemény, ami egy perce még teljes pompájában díszelgett a tortatálon ... s torta, amint újabb földi ciklusa közeledik, csodák csodája újraszületik, mindig más és más ízben, így örvendeztetve a finomságra, ínyencségre vágyakozó embereket.
Ez a torta olyan, mint a kábítószer. Az ember gyanútlanul megkóstolja, előbb csak egy villányit, aztán egy újabb falat s még egy, s már a második szeletnél tart ... nocsak, már sül az újabb torta ... sőt, már a második is ... Aki egyszer megkóstolta, elveszett ember ... nincs megállás, időről időre felbukkan a konyhában, az étkező asztalon, a tányérunkon, hogy boldogságos s igen rövid pályafutását a pocakunkban végezze be :)
Ez a torta nem más, mint kedves barátném, Chef Viki, messze földön híres szilvalekváros tortája. Ami volt már részeges szilvalekváros, de pompállott már baracklekvárosan is születésnapi asztal díszeként.
Most legutóbb ÉAnyámat köszöntük vele, anyák napján.
S most legutóbb fűszeres narancslekvárral készült, a lapok közé a vla (holland puding) receptjéből koppintott karamell pudingot töltöttem. Tetejére, díszként, narancsos olvasztott csokit pöttyöztem.
Torta narancslekvárral, karamell pudinggal
hozzávalók
3 tojás
10 dkg cukor
1 ek (cs) vaníliás cukor
8 dkg puha margarin
20 dkg liszt
1 cs sütőpor
5 ek narancslekvár
1 narancs reszelt héja
Az eredeti recept 15 dkg cukorral számol, az én fűszeres narancslekvárom viszont eléggé édes ahhoz, hogy 5 dkg cukrot elhagyjak.
A tojásokat egyenként habosra keverem a cukorral és vaníliás cukorral. Egyenként, azaz tálba mérem a cukrokat, beleütök egy tojást, habosra, fehérre keverem, majd a másodikat is beleütöm, habosítom, ugyanígy a harmadikkal is.
A puha margarint kicsit felkockázom, így könnyebb a tojásos-cukros masszához keverni és alaposan eldolgozni.
Az alakuló tésztához teszem a narancslekvárt és az alaposan megmosott narancs lereszelt héját.
A sütőport a kimért liszthez öntöm, összeforgatom, majd 2-3 kanalanként a masszához szitálom és minden adag után alaposan elkeverem.
22 cm-es tortaformát kivajazok, megszórok liszttel - vagy sütőpapírral kibélelek -, majd belesimítom a viszonylag sűrű masszát.
180 fokra előmelegített sütőbe tolom és 25-30 percig sütöm, érdemes tűvel megböködni :), mielőtt kiveszem a késznek nyilvánított tortatésztát.
Konyhakesztyűvel felszerelkezve lekapcsolom a forma oldalát és a tortát rácsra emelem, itt hagyom kihűlni.
Tipp :) Azért rácson hűtöm, mert így alólról nem izzad be/rá a toratforma aljára, nem lesz szalonnás az alja, de szép egynemű, viszonylag könnyed tésztát kapok hűtés után.
A kihűlt tésztát lapjára kettévágom.
Tipp :) Éles késsel kicsit bevágom, majd vékony damilt fűzök a résbe és azzal vágom ketté lapjára. Ezt azért mert a legtöbb kés éle általában rövidebb, semmint átérje a 22 cm átmérőjű tortát. Próbáltam cérnával damil helyett, nem jött be, mivel a tészta nem piskóta lazaságú, a cérna vesztett. A damil viszont szépen kiállta a próbát :)
A tortát megtölthetem lekvárral is. Vastagon kenek a két lap közé, majd vékonyabban a torta tetejére. Ha így tenném, az egész torta tetejére olvasztott csokoládét tennék.
De most nem narancslekvárral töltöttem, hanem egy finom karamella pudinggal, s a torta tetejére is ez került.
A pudinghoz a már jól bevállt vla receptjét használtam; többé-kevésbé :) Mert a holland pudingot eddig készítettem nagyon csokisan és marcipánosan, de karamellásan még nem.
Próba szerencse, reméltem finom lesz. Az lett :)
karamell puding - hozzávalók
5 bő ek cukor
3 dkg keményítő (burgonya az ideális, de búzakeményítő is jó, ebből érdemes picurkával, kb 1 kk, többet használni)
5 dl tej
A cukrot száraz edénybe teszem - érdemes nagyobb fenekűt használni, hogy a cukor minnél jobban elterüljön -, majd kis-közepes lángon tartva hagyom, hogy karamellizálódjon. Percekig olyan, mintha nem történne semmi, majd egyszercsak a fehér cukor elkezd halványbarnába hajlani. Anno nagytudású kémiatanárom ezt úgy fogalmazta meg nekünk, zöldfülűeknek, hogy a cukor elolvad a karamell meg kecsesen kidugja a kezét és integet :)
Amíg a cukor dolgozik, csomómentesre keverem a tejet és az étkezési keményítőt.
Amint a cukor bebarnul és alig néhány buborékot fúj, ovális fémhabverővel felszerelkezve beleöntöm a keményítős tejet majd azon nyomban elkezdem keverni.
A forró, karamellizált cukor először prüszkölve, köpködve tiltakozik, göbökké csomósodik, majd ahogy a tej melegszik, úgy szépen beleolvad, egyre sötétebb, de még kellemes karamella színt adva. Állandó keverés mellett besűrítem, hagyom vagy egy-másfél percig pöfögni.
Hideg vízfürdőbe állítva teljesen kihűtöm.
A krém 2/3-val betöltöm a tortát, a maradékot pedig a torta tetejére simítom.
A majdnem kész remekművet hűtőbe teszem, legalább 2-3 órára.
A csokidíszítéshez étcsokit (6 csík tortabevonó) és kevéske margarint mikrózható edénybe teszek, majd "defrose" fokozaton megolvasztom. Miután kivettem, hozzáöntöm egy kisebb fél narancs kicsavart, átszűrt levét és az egészet simára, fényesre keverem.
Az étcsokival egyidőben fehér csokit is olvasztok. Ehhez 2 ek tejet melegedni teszek, mikor annyira forró, hogy elkezd felmászni az edény falán, félrehúzom és beletörök 4-5 csík fehér csokit. Ezt is simára, fényesre keverem, amíg a fehércsoki teljesen elolvad.
A hűtőből előveszem a tortát és a kissé visszahűlt, de még folyékon csokikkal megdíszítem - én most először bőven étcsokival körben a szélét, majd megpöttyöztem a tetejét; ezután a fehér csokiból pöttyentettem a szélére és bővebben a torta közepére.
Hűtőbe teszem annyi időre, amíg a csokik is megszilárdulnak.
Ezzel a lekváros tortával tulajdonképpen sok munka nincs. A tészta kb 10 perc alatt összeállítható még kézi keveréssel is, amíg sül, aztán hűl lehet tenni-venni, szöget egyenesíteni. Amennyiben lekvár kerül a lapok közé, még a pudingra szánt 5-10 percet is meg lehet spórolni.
A végeredmény pedig egyszerűen fantasztikus!
A titok egyszerű :) finom lekvár kell hozzá :)
Eszméletlen ízkavalkád a nagyon, de nem erőszakosan narancsos tészta, a hangsúlyosan, de nem túl erőteljesen karamellás krém együtt.
Soha rosszabbat, mondaná nagymamám :)
Jó étvágyat!
9 megjegyzés:
Nem is tudnék választani a George Hamilton vagy e között!
Ez valami eszelős lehetett! Csoda-e, ha két másodperc alatt tűnt el a pocakok mélyén? :-))
Nem utolsósorban gyönyörű is lett!!
Minek valasztani? Egybol kettot kerek, mindkettobol :D
Nagyon guszta és szép!
Nagyon jó kis recept, már nyomtatom is, ki kell próbálnom :)
Anyám, anyám vigasztalj engem...
Hogy én nem ehetek ilyesmiből...
Szia
Szép estét kívánok neked!!
Jelentem kipróbáltam! :))))
Mondjuk nem konkrétan ezt, mert ide-oda kattingattam, és végül a barackos verizót készítettem el (oka prózai: nem volt otthon szilvalekvár), csokiöntettel :).
Eszémletlenül finom!!! Tényleg veszélyes, mert az ember észre sem veszi, és már a második szeletnél tart. Mindezek felett, még annyira egyszerű az elkészístése, hogy a szokásos vacsikészítés alatt, befogtam a zuramat, és csak mondtam, ezt+ezt keverd össze, vajazd ki, lisztezd be, be a sütőbe, és már kész is!:)
Köszi Graffyka! Sűrű vendég lesz nálunk ez a torta.
Ami, nagyon örülök! :D
Ugye, hogy eszméletlenül gyorsan el tud fogyni?
Melinda - nem kell választani, szívesen látlak mindkettőre :)
CV, köszönöm! :D
ESC drága, kívánságod-óhajod parancs, máris csomagolom és küldöm :D Csak neked, csak most :)
Ottis, :) szívből ajánlom, bármelyik verziót
Maimoni, ne búsulj, ami késik nem múlik :) Eszel te még ilyen lekváros tortát :)
Ré, :)
Megjegyzés küldése