Ha nem is minden fűből-fából válogatás nélkül, de igen sokból készíthető nem mindennapi finomság, ami színesítheti, változatossá teheti a megszokott étkezést.
A bodza, szörp és/vagy ivólé, esetleg tea formájában, minden konyhában előfordul. Jómagam legalábbis nem találkoztam még olyan emberrel, aki visszautasított volna egy pohár gyöngyöző bodza üdítőt :)
Miután virágait levedlette, ősszel beérő, sötétszínű bogyóiból remek lekvár készíthető. Vetekszik bármely erdei gyümölcs lekvárral, erőteljes, karakteres ízű. A bodza lekvár egyetlen hátránya, hogy korlátlan és mértéktelen fogyasztás esetén (kanállal, üvegből :) szép lilás-kékre színezi az ember nyelvét, ajkait :)
Bodza virággal tavaly kezdtem kísérletezni, egy VKF kapcsán, s született a bodzavirágos nudli, ahogy illik, bodzaszörp kíséretében tálalva.
Aztán került bodzavirág édes és sós palacsintába, de mire dokumentálhattam volna, felfaltuk :) Így "kényszerűségből" idén is sütöttem, egyelőre csak édeset, igaz kétfélét; a többi virág ment szörpnek (500 gr).
Ahogy elnézem, újabb bodzavirág szedést kell beiktatni hétvégi napirendünkbe, remélhetőleg az idő kegyes lesz.
Bodzavirág palacsinták
hozzávalók
bodzavirág - szárastól, illetve csak az apró fehér virág
palacsintatészta: 1 tojás, liszt, löttyintésnyi tej, buborékos ásványvíz
tetszés szerint:
1-2 ek cukor
fél rúd vanília
fél narancs reszelt héja
olaj
Az első változatban sűrű palacsintatésztát keverek.
Ízesítem fél vaníliarúd kikapart magjával, édesítem 1 bő ek cukorral.
A bodzavirágokat óvatosan lerázogatom az esetleges bogárkáktól, majd szárukat megfogva a sűrű palacsintatésztába mártom. Jól átmozgatom, kiemeléskor hagyom kicsit lecsepegni.
Serpenyőben, ujjnyi magasan álló, forró olajban kisütöm, mindkét oldalán.
Tipp :) Hogy a virágok szárából minnél kevesebbet együnk, amíg a bodzavirág palacsinták egyik (első) oldala sül, ollóval levágom a kiálló szár részeket, majd ezután fordítom és sütöm a másik oldalon is.
Tipp :) Hogy az olaj csak kellően, de ne túlságosan forró legyen, könnyű ellenőrizni: a tésztából picikét a melegedő olajba cseppentek. Ha az olaj elkezd dolgozni a tésztacsepp körül, akkor jó/hamarosan elég meleg. Ha hirtelen megkapja a picurka tésztát, akkor túl forró; ilyenkor érdemes félrehúzni a tűzről és hagyni kicsit visszahűlni.
A képen két, sűrű tésztába mártott, bodzavirág palacsinta szárát már levágtam, az előtérben lévő kettő még fodrászkodásra vár.
A mindkét oldalán megsült bodzavirág palacsintákat papírtörlőre szedem, leitatom a felesleges olajat.
Stílszerűen :), frissen főzött bodzateával tálalom.
A második változathoz normál állagú palacsintatésztát keverek.
Ízesítem fél narancs lereszelt héjával, édesítem egy csapott ek cukorral.
A tésztához szórom 4-5 tenyérnyi bodzavirág apró fehér virágát, majd elkeverem.
Éppenhogy olajos serpenyőben, a hígpalacsintához hasonlóan megsütöm.
Papírtörlőre szedve leitatom, majd tálalás előtt porcukorral megszórom.
Manónak ez a változat jobban ízlett, hatalmas bögre kakaó kíséretében négy féltenyérnyi palacsintát eltüntetett reggelire.
Ez a két finomság nem jöhetett volna létre Manó nélkül, aki nemcsak a bodzavirág szedésben segített, de a palacsintatésztákat is óriási buzgalommal keverte :)
A bodzavirág palacsinták édes változatai mellett érdemes kipróbálni a sós-fűszereset is. Mindkét fenti módon elkészíthető, annyi különbséggel, hogy vaníliarúd magja, reszelt narancshéj, illetve cukor helyett a palacsintatésztákat sóval, borssal, apróra vágott, tetszés szerinti zöldfűszerrel ízesítem. Az így sütött sós-fűszeres bodzavirág palacsintát köretként tálalom, vagy friss tavaszi salátához kínálom.
Jó étvágyat !
A bodza, szörp és/vagy ivólé, esetleg tea formájában, minden konyhában előfordul. Jómagam legalábbis nem találkoztam még olyan emberrel, aki visszautasított volna egy pohár gyöngyöző bodza üdítőt :)
Miután virágait levedlette, ősszel beérő, sötétszínű bogyóiból remek lekvár készíthető. Vetekszik bármely erdei gyümölcs lekvárral, erőteljes, karakteres ízű. A bodza lekvár egyetlen hátránya, hogy korlátlan és mértéktelen fogyasztás esetén (kanállal, üvegből :) szép lilás-kékre színezi az ember nyelvét, ajkait :)
Bodza virággal tavaly kezdtem kísérletezni, egy VKF kapcsán, s született a bodzavirágos nudli, ahogy illik, bodzaszörp kíséretében tálalva.
Aztán került bodzavirág édes és sós palacsintába, de mire dokumentálhattam volna, felfaltuk :) Így "kényszerűségből" idén is sütöttem, egyelőre csak édeset, igaz kétfélét; a többi virág ment szörpnek (500 gr).
Ahogy elnézem, újabb bodzavirág szedést kell beiktatni hétvégi napirendünkbe, remélhetőleg az idő kegyes lesz.
Bodzavirág palacsinták
hozzávalók
bodzavirág - szárastól, illetve csak az apró fehér virág
palacsintatészta: 1 tojás, liszt, löttyintésnyi tej, buborékos ásványvíz
tetszés szerint:
1-2 ek cukor
fél rúd vanília
fél narancs reszelt héja
olaj
Az első változatban sűrű palacsintatésztát keverek.
Ízesítem fél vaníliarúd kikapart magjával, édesítem 1 bő ek cukorral.
A bodzavirágokat óvatosan lerázogatom az esetleges bogárkáktól, majd szárukat megfogva a sűrű palacsintatésztába mártom. Jól átmozgatom, kiemeléskor hagyom kicsit lecsepegni.
Serpenyőben, ujjnyi magasan álló, forró olajban kisütöm, mindkét oldalán.
Tipp :) Hogy a virágok szárából minnél kevesebbet együnk, amíg a bodzavirág palacsinták egyik (első) oldala sül, ollóval levágom a kiálló szár részeket, majd ezután fordítom és sütöm a másik oldalon is.
Tipp :) Hogy az olaj csak kellően, de ne túlságosan forró legyen, könnyű ellenőrizni: a tésztából picikét a melegedő olajba cseppentek. Ha az olaj elkezd dolgozni a tésztacsepp körül, akkor jó/hamarosan elég meleg. Ha hirtelen megkapja a picurka tésztát, akkor túl forró; ilyenkor érdemes félrehúzni a tűzről és hagyni kicsit visszahűlni.
A képen két, sűrű tésztába mártott, bodzavirág palacsinta szárát már levágtam, az előtérben lévő kettő még fodrászkodásra vár.
A mindkét oldalán megsült bodzavirág palacsintákat papírtörlőre szedem, leitatom a felesleges olajat.
Stílszerűen :), frissen főzött bodzateával tálalom.
A második változathoz normál állagú palacsintatésztát keverek.
Ízesítem fél narancs lereszelt héjával, édesítem egy csapott ek cukorral.
A tésztához szórom 4-5 tenyérnyi bodzavirág apró fehér virágát, majd elkeverem.
Éppenhogy olajos serpenyőben, a hígpalacsintához hasonlóan megsütöm.
Papírtörlőre szedve leitatom, majd tálalás előtt porcukorral megszórom.
Manónak ez a változat jobban ízlett, hatalmas bögre kakaó kíséretében négy féltenyérnyi palacsintát eltüntetett reggelire.
Ez a két finomság nem jöhetett volna létre Manó nélkül, aki nemcsak a bodzavirág szedésben segített, de a palacsintatésztákat is óriási buzgalommal keverte :)
A bodzavirág palacsinták édes változatai mellett érdemes kipróbálni a sós-fűszereset is. Mindkét fenti módon elkészíthető, annyi különbséggel, hogy vaníliarúd magja, reszelt narancshéj, illetve cukor helyett a palacsintatésztákat sóval, borssal, apróra vágott, tetszés szerinti zöldfűszerrel ízesítem. Az így sütött sós-fűszeres bodzavirág palacsintát köretként tálalom, vagy friss tavaszi salátához kínálom.
Jó étvágyat !
Fűben-fában van az orvosság! A Kis-kuktádat pedig imádom!!
VálaszTörlés:) Én is :)
VálaszTörlésJa, azt mondta, nagyfiaddal jól el lehet beszélgetni és nagyon jól tud legózni, jöhet máskor is. Te is, mert veled ugyan nem beszélgetett olyan sokat, de nagyon finom fagyit készítesz :D
Eeeeeeeeeez igen! Megzabálom - Manót is, a finomságokat is!
VálaszTörlésSzinte az illata is érzik...
nagyon finom lehet, és milyen édes a kukta :)
VálaszTörlésÚristen, Manó már mekkora! El is ájulok menten! A bodza illatát is szeretem.. bodzalevet, bodzaszörpöt...
VálaszTörlésEz a paller is biztos finom volt!