Sütemény levendulával

Ez volt az első levendulás sütemény, amit készítettem. Múlt szombaton kevertük, akkor keresztlányunk segített leszedni bő másfél kanálnyi levendula virágot (mármint a virágocskákat a levágott levendula szárakról).
Itthon megsütöttem, kenyérszeletelő rácsára borítottam és uccu Balatonszárszó. A citromleves cukormáz már ott került rá. Szállítás közben persze egyharmad-kétharmad arányban, miért is ne, megtört a süti, így nem egyben került tálcára az őzgerinc hosszúságú levendulás süti, de ez az ízén semmit nem rontott.
Nemcsak keresztlányunknak és nekünk ízlett nagyon, de Mikipapának is!, és Manótól olyan bókot kaptam, ami arra késztetett, hogy egy hét leforgása alatt újból megsüssem: édesanyám, ez olyan, de olyan nagyon finom volt, még sosem ettem ilyen finomat, süssél még ilyet sokszor! :) Ha csak a felét számolom, mert a többi gyereki túlzás, akkor is olvadozni lehet a dícséret súlyától :)

Több keveset elvet követve, az első sütésnél az eredeti levendulavirág adag felét használtam csak. A második sütésnél már bátrabb voltam, s ugyan itt is másfél evőkanálnyi frissen szedett levendulavirág került a tésztába, de a cukor egy részét levenulás cukorral váltottam ki.
Igaz is, említettem, hogy a levendulás cukros és sós üvegekbe nem szabad erősen föléhajolva beleszagolni? Ugyanis olyannyira intenzív az üvegekből áradó illat, hogy óráig az ember gyereke semmi más illatot nem érez.

Egyszerű kevert sütemény, mondhatni semmi különleges, hacsak az eszméletlenül illatozó levendulavirágokat nem említem, ami levendula ízhez remekül passzol a citromleves cukorbevonat.




Levendulás sütemény

hozzávalók

2 dl tej
1,5 ek levendulavirág
10 dkg margarin
20 dkg cukor - 5 dkg levendulás cukor + 15 dkg cukor
1 citrom héja
2 tojás
30 dkg liszt
1 cs sütőpor
csipetnyi só

A levendulavirágokat éles késsel megaprítom, beleszórom a tejbe és melegedni teszem.
Margarinnal kikenek és kanálnyi liszttel alaposan kiszórok egy őzgerinc formát.
Tipp & trükk :) Lehet hagyományos tepsiben, de akár muffinformában is sütni.


A cukrokat és a vajat habosra keverem, majd egyenként eldolgozom a masszában a tojásokat, és a reszelt citromhéjat is.
Beleszitálom a sütőporral és csipetnyi sóval elkevert lisztet, majd 2-3 részletben, átszűrés nélkül, a kihűlt levendulás tejet és alaposan eldolgozom a tésztában.
Az illatos masszát a kikent-lisztezett formába öntöm, tetejét elsimítom és 170 fokra előmelegített sütőbe tolom. Ha egybe formában sütöm (őzgerinc, kisebb tortaforma, tepsi), akkor 45-50 perc a sütési idő; muffinformában elegendő 25-30 perc (minden esetben érdemes megböködni, azaz tűpróbát tartani).
A készre sült, illatozó süteményt rácsra borítva hűtöm ki.

Nagyjából 8 bőven púpozott ek porcukrot összekeverek egy kisebb fél citrom levével, majd a cukormázzal bevonom a süteményt. A tetejére, a még ragadós cukormázba, frissen szedett levendulavirágokat szórok díszítésnként.
Aki a vastagabb cukormázat kevdeli, több porcukrot és kevesebb citromlevet használhat. Ha kevésbé citromos cukormázat akarnék, akkor a citromléből 1 kk-nyit vízzel válthatok ki.


Tipp & trükk :) Ha őzgerincformában sütöm, a tészta sütéskori "teteje" lesz tálaláskor az alja. Ha egyenetlenül nőne fel a formában sütés közben, a sütéskori tetejét egyenesre vágom, de csak kihűlés után. A leesett "morzsalék" magában is finom, de akár ezt is meg lehet csepegtetni citromleves cukormázzal.

Különleges, mégis egyszerű és nem igényel bonyodalmas előkészületeket sem. A levendula egyedi illata és íze kellemesen átleng a süteményen, de nem uralja erőszakosan, és nagyon finoman harmonizál a citromhéjjal, citromlével.
Bár "egyszerű kevert tészta", egyedisége révén hétvégi, ünnepi asztal dísze is lehet.


Jó étvágyat !