Edit barátnőm meglep időnként egy-egy recepttel. Gondolatolvasóként, tegnap egy remek döbleceset küldött.
Azért gondolatolvasóként, mert a kiskertben nőtt öt termetes sütőtök közül egyet már megsütöttem. Négy cikket megettünk azon melegében, kettőből döbleces-csokis muffin lett. Éppen azon törpöltem, mi legyen a maradék sült döbleccel, mikor Edit bedobta Laura grissinijét. Mondanom sem kell, lecsaptam rá és tegnap este azon melegében megsütöttem.
Kellemes állagú kelt tészta, jó dolgozni vele, könnyen kisiríthető, hamar megsül és nagyon finom. Most natúran és szezámmagosan készült. Legközelebb fűszeresre sütöm, mondjuk bazsalikommal és/v borssal és/v majorannával és/v kakukkfűvel és/v fokhagymával.
Döbleces grissini
hozzávalók - 32 db
170 gr víz
50 gr olivaolaj
1 kk méz
150 gr sült döblec, villával összetörve
500 gr liszt
12 gr élesztő - most száraz élesztőt használtam, de lehet friss is
2 kk só
A hozzávalókat érkezési sorrendben kenyérsütő gép formájába teszem, alólra a folyékony és a sütőtök villával kicsit megtörve, rá a liszt, só, élesztő.
Dagaszt-keleszt programot indítok, ez másfél óra.
A kellemesen narancsos színű, finom illatú és roppant jó állagú, szép szálasra megkelt tésztát enyhén lisztezett lapítóra szedem, finoman átdögönyözöm és négy részre osztom.
Az egyes részeket nyolc darabra vágom, így lesz összesen 32 db. Egy-egy darabot nagyjából 27-30 cm hosszúra sodrok - nekem könnyebben ment a sirítés a lapító lisztezetlen részén.
Mivel volt már szerencsém szezámmagos kenyérrudat sütni és tapasztalatból tudom, hogy evés közben a szezámmag nagy része a földön, szőnyegen landol, azokat a rudakat, amiket szezámmagosra akarok készíteni, nemcsak sütés előtt szórom meg, de sirítés közben már beledolgozom a magokat. Ehhez a lapítóra szórok egy kevéske szezámmagot, és a tésztát ezen formázom rúddá.
A rudakat sütőpapíros tepsibe sorakoztatom. Lekenem olivaolajjal - lehet kicsit felvert tojással is, de egy tojás volt itthon, míg az olivaolaj kéznél ácsorgott - és forró, 200 fokos sütőbe tolom.
Az eredeti recept szerint 10-15 percig kell sütni; nekem 15 perc alatt finom puhára sült, de 20 perc sütés után ropogós lett, mint a grissini.
A kész rudakat néhány percig a tepsiben pihentetem - azon forrón még törik -, aztán tálcára szedem és már ehetjük is.
A döblectől csodaszép színű, ízletes. A másfél óra dagaszt-keleszt programot leszámítva hamar készen van, méltán sorolható a gyors & könnyű ételekhez.
Jó étvágyat !
Szószedett:
döblec - sütőtök
lapító - nyújtódeszka
Ház ez valami pompás! :)
VálaszTörlésEl tudnám ropogtatni egy finom kávé mellett (is). :)
Finom, illatos ropogtatnivaló lehet!:-)
VálaszTörlés:D
VálaszTörlésTudtam, hogy tetszeni fog Neked!
Nemrég én is megpróbálkoztam a grissinivel, tetszett a fogyasztóközönségnek. A sütőtök is bejön nálunk, azt hiszem ez így együtt elég, hogy mentsem és nemsoká kipróbáljam!
VálaszTörlésAnyám, mekkora tök! Ezt nem kell megcsípje a dér?
VálaszTörlésA grissinit kipróbálom én is, van otthon egy darab sült tök :-)
Lizann grissinije abszolút nyerő volt :-DD Tesztközönség tagja voltam :-)
Már egy ideje tervezek grissinit sütni, a sütőtököt is imádjuk, azt hiszem megvan a tökéletes recept :)
VálaszTörlésNagyon jó
VálaszTörlésA döblec az a sütőtök? Bocs, de még nem hallottam ezt a szót...
VálaszTörlés/pirulós szmájli /
A grissinik nagyon guszták lettek!
Megsütöttük ma a lányokkal. Köszi a finom ropireceptet.
VálaszTörlésSzemirámisz, igen, döblec = sütőtök
VálaszTörlésPirulós smiley helyett inkább mosolygós, hiszen itt sütőtökként ismerik, Erdélyben döblec.
4gyerek, örülök, hogy ízlett :)
Esc, hát persze :) Azóta kétszer sütöttem már :)
Ami, Nelli, szívesen látlak benneteket kóstolóra :)
Lizann, CV, Zsiri, csak ajánlani tudom, még annak is finom, aki nem rajong a döblecért, mert a sütőtök íze nem annyira átütő.
Nálunk azóta még két adag sült és el is fogyott :)
Kukk be hozzám, légyszi!
VálaszTörlésDíjeső :)
HÁt, megint tanultam valamit!Még SOHA nem hallottam azt a szót, hogy döblec! De a múltkor (bár ezt kicsit jobban szégyellem) a "murok"-ot is nálad tanultam...
VálaszTörlésMóni, mint a jó pap, gasztroblogger is holtig tanul :)
VálaszTörlés