Az Advent szó latin eredetű, eljövetelt, megérkezést jelent.
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (jauár 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Advent eredete a IV. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.
A karácsonyra való felkészülés kezdete pedig András naphoz (november 30.) köthető.
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste” (ebből következik, hogy advent első vasárnapja, nem lehet később, mint december 3.)
Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek. Várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.
Az adventi koszorú készítésének szokása mindössze a XIX. század végén terjedt el. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Később ebből a koszorúból egyszerűsödött a ma megszokott négygyertyás változat.
Az adventi koszorún a gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák szimbolizálják a növekvő fényt, melyet Isten Jézusban a várakozóknak ad karácsonykor.
Az adventi koszorú négy gyertyája egy-egy fogalomkört testesít meg a katolikus szimbolika szerint, s egyben egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak. A hagyomány szerint a négyből három gyertya lila, ez a szín a bűnbánatot és a lelki előkészületet jelenti katolikus értelmezésben. Az ezoterikus tanok szerint az ibolyaszín a spiritualitás, az ezoterikus képességek színe. A negyedik gyertya rózsaszín, ha hagyományos koszorút készítünk. Ez az örömöt és a szeretetet, a boldogságot jelképezi.
- Ádám és Éva - mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
- zsidó nép - akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- Keresztelő Szent János - aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
- Szűz Mária - aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Hittől és az adventi koszorún elhelyezett gyertyák színétől függetlenül, kívánom-remélem, hogy minden otthonba belopózik néhány apró tündérke - talán nem csupán vízkeresztig maradnak - s bőven szórnak varázslatos tündérporukból.
Meghitt, szeretetteljes, örömteli készülődést, hajsza és stressz mentes tervezgetést kívánok :)
Gyönyörű lett az adventi koszorútok :)
VálaszTörlésGratulálok!
Nektek is boldog készülődést kívánok:)
Gyönyörű
VálaszTörlés