Kukoricás raguleves tárkonyos borecettel

Egy jó raguleves nálunk mindig nyerő. Igaz, Manónak tálaláskor kiszedem a murok nagy részét és igyekszem úgy merni, hogy sok krumpli kerüljön a tányérjába, de ezt leszámítva, szinte bármikor szívesen esszük. Általában tárkonyos és savanykás és sok zöldborsó (is) van benne. Most csavartam egy kicsit a megszokott levesen, és zöld helyett sárga került bele. Azaz borsó helyett kukorica. Friss tárkonnyal főztem, savanykásságát pedig tárkonyos tokaji borecet adta.

Kukoricás raguleves tárkonyos borecettel

hozzávalók

~ 40 dkg disznóhús (comb)
2 nagy szál murok
1 szál petrezselyem
5-6 szem krumpli
2 közepes fej hagyma
4-5 emberes gerezd fokhagyma
fél kicsi kukoricakonzerv (~ 10 dkg)
friss tárkony
2-3 ek tárkonyos tokaji borecet
só, bors
1 bő ek liszt
2 púpozott ek tejföl
2-3 ek olaj


A kukoricakonzervet leszűröm, hideg vízzel átöblítem, alaposan lecsepegtetem.
A zöldségeket megpucolom-hámozom. A hagymát félfejre, vékonyra vágom, a fokhagymát apróra. A murkot és petrezselymet felkarikázom, a krumplit kockázom.

A disznóhúst leöblítem, konyhai papírtörlővel leitatom, kockára vágom.
Az olajat felmelegítem, rádobom a hagymát és üvegesre párolom-pirítom. Az aranysárga hagymához teszem a fokhagymát, egy percig kevergetem, majd a lábasba kerül a disznóhús is, ezt fehéredésig kevergetem.
Megszórom a liszttel, alaposan elkeverem, majd kevéske vízzel (ujjnyira lepje el) felöntöm és ismét alaposan átkeverem, hogy a liszt ne maradjon csomós.
Felöntöm nagyjából liternyi-másfél liter vízzel. Nagy lángra veszem, hogy hamarabb elkezdjen főni. Amint forrni kezd, visszaveszem a lángot és kb 10 percet főzöm, kissé félrebillentett fedő alatt.
Beleszórom a megpucolt és feldarabolt zöldségeket. Ha kell, felöntöm még kevés vízzel (rövidebb vagy hosszabb lére).
Fűszerezem: só, bors, friss tárkony. Én a friss tárkonyt nem szoktam felaprítani, de a szép hosszúkás, illatos tárkonyleveleket teszem a levesbe; természetesen lehet apróra vágva is hozzáadni.
Amint a leves főni kezd, kis lángra veszem és picit félrebillentett fedő alatt a húst és zöldségeket puhára főzöm (nagyjából 20-25 perc).
Az utolsó néhány percben hozzáteszem a már alaposan lecsepegett kukoricát (konzerv kukorica, tehát nem kell főzni, pár perc alatt átveszi a leves ízét és fordítva).
Tovább fűszerezem, azaz a leveshez öntöm a tárkonyos tokaji borecetet. Már nem főzöm, csak egy-kettőt lobbantok rajta.
A tejfölt simára keverem a levesből apránként kimert forró lével (hőkiegyenlítés), majd visszaöntöm a tárkonyos kukoricás ragulevesbe, elkeverem. Nem főzöm, csak visszamelegítem.
Megkóstolom, ha kell, utánna fűszerezem (nem kellett).

A sűrű, a tárkonyos tokaji borecettől kellemesen savanykás, a tejföltől selymes leves tálalásra kész. Ebédkor két tányérral eszünk belőle, aztán délután rájárunk, nehogy egyedül érezze magát szegény leves. Érdekes, minden "ellenőrző látogatás" után egyre kevesebb kukoricás raguleves rejtőzik a lábasban.
Azok a fránya kis csenőmanók. :)

Jó étvágyat !

Szószedett:
murok - sárgarépa