Talán nem a mostani melegrekord döntögető, "csak fagyit és semmi mást" kívánó, kánikulai időre szabták ezt a kissé bizarr küllemű, de nagyon finom, pikáns tekercset, mindenesetre nálunk a napokban illatozott frissen sülve, magát kelletve.
Alaprecept egy Sütni jó! füzetkéből. Egynéhány dolgon kicsit itt, kicsit ott változtattam; a tésztába és a töltelékbe is került illatos medvehagyma, a töltelékben több volt a hagyma és a paradicsomszósz, és nem szalámival, de sonkával dúsította.
A receptben fagyasztott spenót szerepel, lehet ennek levével elég lett volna az eredetileg megadott folyadék mennyiség, én viszont friss spenótot használtam.
Finom, laktató, de nem elnehezítő. És friss! kovászosuborkával még finomabb :)
Fél adagot süttöttem, a lentiekben az egész adaghoz való mennyiségeket írom.
Fűszeres spenótos koszorú - 16 szelet
hozzávalók - tészta
75 ml + 4 ek spenót blansírozó lé (víz)
5 ek olaj
20 dkg spenót
4-5 levél medvehagyma
40 dkg liszt
1 tk só
1 tk cukor
1 cs élesztő
hozzávalók - töltelék
2-3 nagyobb fej hagyma
8-10 levél medvehagyma
2 ek olaj
8-10 ek sűrű paradicsompüré
só, őrölt bors, pirospaprika
~ 10 dkg sajt
~ 10 dkg sonka
hozzávalók - kenéshez
1 tojás (vagy csak sárgája, vagy fehérje, ami van)
szezámmag
A spenótot megmosom, szárait lecsípkedem, két percre lobogó vízbe teszem, majd hideg vízben lehűtöm, lecsöpögtetem. A blansírozott leveleket egymásra terítve hosszában negyedbe, majd vékony laskára vágom (röviden, felaprítom). Ha fagyasztott spenóttal dolgoznék, a levét felfogva egyszerűen kiengedném.
A medvehagymát szintén megmosom, leszárítom, szárait lecsípkedem, felaprítom.
Kenyérsütő gép formájába öntöm a vizet (az eredeti 75 ml-hez még 4 nagy ek vizet (amiben a spenót blansírozódott) adtam, hogy ne legyen száraz a tészta) és az olajat, beleszórom az aprított spenótot és a medvehagymát, rámérem a lisztet, cukrot, sót és szárított élesztőt.
Dagaszt-keleszt programot indítok, de a ragyogó időre való tekintettel, csak a dagasztást használom. A ruganyos, kissé bizarul zöld színű tésztát lisztezett tálba szedem, tetejét pici liszttel meghintem, konyharuhával letakarom és kiteszem a teraszra kelni; nagyjából 25-30 perc.
Amíg a tészta kel, elkészítem a tölteléket.
A hagymákat megpucolom, a medvehagymát megmosom, leszárítgatom, szárait lecsípkedem, mindent apróra vágok.
A forró olajon megüvegesített hagymához keverem a paradicsompürét, fűszerezem: só, frissen őrölt bors, pirospaprika. Összerotyogtatom, majd félrehúzom, hogy hűljön.
A sonkát felaprítom, a hagymás szószhoz keverem.
A sajtot lereszelem.
A megkelt, ruganyos tésztát egyhén lisztezett lapítón téglalappá nyújtom (kb 50*30 cm). Rákenem a tölteléket és megszórom reszelt sajttal úgy, hogy a tésztalap tőlem távolabb eső, hosszanti részén egy cm-nyit szabadon hagyok, majd a tésztalap felőlem eső, hosszanti részétől kezdve feltekerem (á la beigli).
Sütőpapíros tepsire emelem a tésztakígyót, majd a két végét egymásba dolgozva kört formálok belőle.
Konyharuhával letakarva ismét kelni, pihenni hagyom, nagyjából újabb 20-25 percet.
Közben a sütőt 180 fokra melegítem (légkeveréses).
A szezámmagot száraz serpenyőben kicsit megpirítom, rögtön tányérra szedem, nehogy megégjen a forró serpenyőben.
A megkelt tésztakoszorút lisztezett élű ollóval bevagdosom (nem vágom át teljesen). Megkenem a felvert tojással és megszórom szezámmaggal.
A forró lerben nagyjából 25 percig sütöm.
Sütőpapírostól rácsra emelem és hagyom, hogy ehetőre hűljön.
Bizarr színei ellenére nagyon finom, zamatos, frissen sülve illatos.
Az eredeti recept szerint sütés-hűlés után jól fagyasztható, nem próbáltuk, aznap elfogyott az egész.
Jó étvágyat !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése