A nagyhét a húsvéti ünnepkör része, a húsvét előtti hét, a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.
A nagycsürtököt zöld csütörtöknek is nevezik és az utolsó vacsora emlékének ünnepe. Jézus nagycsütörtökön hívta össze tanítványait az utolsó vacsorára. A vacsorát követően Jézus a tanítványaival - Júdást kivéve, aki 30 ezüstpénzért ekkor árulta el Jézust az őt kereső katonáknak - kiment az olajfák hegyére, a Getsemáni kertbe, ahol Jézus imádkozott, míg tanítványai elaludtak.
Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
A zöld csütörtök megnevezésében a zöld szín valószínűleg a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat, esetleg azokra a vezeklőkre, akik bűneiktől megtisztulva az Úr szőlőtőkéjén újra zöld ágakká válhatnak.
Ez a nap Szent Gyula pápa ünnepe is.
Zöld csütörtöktől nagyszombat estig nincs harangozás, ekkor a "harangok Rómába mennek", ott gyászolják Jézust.
Ezen a napon van "oltárfosztás", azaz a templomokban az oltárokról leszedik a díszeket és csak egyetlen gyertyát hagynak égve.
A keresztény vallást követők ezen a héten szigorú böjtöt tartanak.
Faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek.
A harangokat kereplőkkel helyettesítették. A gyerekek feladata vol, hogy az utcákat járva, mintegy a harangokat helyettesítve, kereplőkkel zaj csapjanak, egyúttal kiűzve a gonoszt is.
Liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés, általában a falu határában, Pilátust jelképező szalmabábut égettek.
A néphiedelem szerint a nagytakarítást és mosást szerdán be kellett fejezni, úgy tartották, ahány csepp vizet kiöntenek nagycsütörtökön, annyi bolha lesz a házban.
Egyes vidékeken úgy tartották, ezen a napon szólal meg a fülemüle.
Kincslátó hiedelem is kapcsolódik ehhez a naphoz, például Szatmár megyében úgy tartották, ilyenkor megnyílnak a kincset rejtő pincék, alagutak, és mindenki vehet, amennyit akar. Gyomán aki ezen a napon hajnalban sírra ült a temetőben és egy tükörbe nézett, ha abban lángot pillantott meg, abban az évben rejtett kincsre akadt.
A zöldcsütörtök elnevezés egy táplálkozási hagyományt is teremtett, spenótot, salátát ettek, sőt, az ételbe fiatal csalánt is főztek, hogy jó legyen a termés.
"Zöld" ételek az asztalunkról, spenóttal, medvehagymával, karalábélevéllel, salátával, sóskával:
Töltike - darált húsos-rizses töltött karalábélevelek
Mátika - karalábélevelek zöldséges-rizses töltelékkel
Kapros-túrós karalábé, zöldjével; Túrós-karalábés sült rántotta
Rakott, sült fejessaláta
Saláta krémleves pirított mandulával
Saláta-sóska leves "de luxe"
Sóska-saláta főzelék retek- és karalábélevéllel turbózva
Reteklevél pesto
Cukkini pesto chilivel
Pestos rozsos bucik
Cukkini tzatziki
Fűszeres, spenótos koszorú
Spenótos, kukoricás muffin
Spenóttal, túróval csíkozott puliszka
Mosolygó spenótfőzelék tojással, virslivel
Spenótos tojástekercs töltve
Medvehagymás galuska zöldséglevessel
Medvehagymás túrókrém
Szép napot és jó étvágyat !
A nagycsürtököt zöld csütörtöknek is nevezik és az utolsó vacsora emlékének ünnepe. Jézus nagycsütörtökön hívta össze tanítványait az utolsó vacsorára. A vacsorát követően Jézus a tanítványaival - Júdást kivéve, aki 30 ezüstpénzért ekkor árulta el Jézust az őt kereső katonáknak - kiment az olajfák hegyére, a Getsemáni kertbe, ahol Jézus imádkozott, míg tanítványai elaludtak.
Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
A zöld csütörtök megnevezésében a zöld szín valószínűleg a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat, esetleg azokra a vezeklőkre, akik bűneiktől megtisztulva az Úr szőlőtőkéjén újra zöld ágakká válhatnak.
Ez a nap Szent Gyula pápa ünnepe is.
Zöld csütörtöktől nagyszombat estig nincs harangozás, ekkor a "harangok Rómába mennek", ott gyászolják Jézust.
Ezen a napon van "oltárfosztás", azaz a templomokban az oltárokról leszedik a díszeket és csak egyetlen gyertyát hagynak égve.
A keresztény vallást követők ezen a héten szigorú böjtöt tartanak.
Faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek.
A harangokat kereplőkkel helyettesítették. A gyerekek feladata vol, hogy az utcákat járva, mintegy a harangokat helyettesítve, kereplőkkel zaj csapjanak, egyúttal kiűzve a gonoszt is.
Liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés, általában a falu határában, Pilátust jelképező szalmabábut égettek.
A néphiedelem szerint a nagytakarítást és mosást szerdán be kellett fejezni, úgy tartották, ahány csepp vizet kiöntenek nagycsütörtökön, annyi bolha lesz a házban.
Egyes vidékeken úgy tartották, ezen a napon szólal meg a fülemüle.
Kincslátó hiedelem is kapcsolódik ehhez a naphoz, például Szatmár megyében úgy tartották, ilyenkor megnyílnak a kincset rejtő pincék, alagutak, és mindenki vehet, amennyit akar. Gyomán aki ezen a napon hajnalban sírra ült a temetőben és egy tükörbe nézett, ha abban lángot pillantott meg, abban az évben rejtett kincsre akadt.
A zöldcsütörtök elnevezés egy táplálkozási hagyományt is teremtett, spenótot, salátát ettek, sőt, az ételbe fiatal csalánt is főztek, hogy jó legyen a termés.
"Zöld" ételek az asztalunkról, spenóttal, medvehagymával, karalábélevéllel, salátával, sóskával:
Töltike - darált húsos-rizses töltött karalábélevelek
Mátika - karalábélevelek zöldséges-rizses töltelékkel
Kapros-túrós karalábé, zöldjével; Túrós-karalábés sült rántotta
Rakott, sült fejessaláta
Saláta krémleves pirított mandulával
Saláta-sóska leves "de luxe"
Sóska-saláta főzelék retek- és karalábélevéllel turbózva
Reteklevél pesto
Cukkini pesto chilivel
Pestos rozsos bucik
Cukkini tzatziki
Fűszeres, spenótos koszorú
Spenótos, kukoricás muffin
Spenóttal, túróval csíkozott puliszka
Mosolygó spenótfőzelék tojással, virslivel
Spenótos tojástekercs töltve
Medvehagymás galuska zöldséglevessel
Medvehagymás túrókrém
Szép napot és jó étvágyat !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése