Amikor nálunk vízkereszt van, a spanyol és olasz gyerekeknél akkor jár
Befana,
a boszorkány, és a jó gyerekeknek cukrot, a rosszaknak szenet hagy
ajándékba. Olaszországban a Befanalia zárja a karácsonyi ünnepkört és
kezdetét veszi a farsangi időszak.
A vízkereszttől (január 6.) kezdődő és a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig - húshagyó keddig vagy hamvazószerdáig - tartó farsangról és a kapcsolódó népszokásokról, hagyományokról korábban
itt írtam.
Remélem, most is sikerült érdekes dolgokat összecsipegetnem.
A farsanghoz kapcsolódó népszokások és hagyományok bár országról országra eltérnek, mégis, közös vonások is vannak.
Bolondok keddjének a farsangi időszak zárónapját, húshagyó keddet nevezik, mely a német Narrenfest szó fordítása. Ez a nap a farsang utolsó napja, a mulatozások ideje, feje tetejére áll
az egész világ, nincsenek tabuk, fergeteges jókedvvel lehet mulatozni.
A mulatságok ideje legtöbb helyen a „farsang
farka", amely szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tart, s a
háromnapos bolondozás tetőpontja az utolsó nap, húshagyó kedd, vagy
a "bolondok keddje". Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a
felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.
Ez az utolsó alkalom a mulatságra, utána következik a húsvétig tartó nagyböjt.
A húshagyó keddi mulatozások egyik
legelvadultabb szokása a Kassa környékén gyűjtött gúnárnyak-szakítás,
vagy a szélesebb körben elterjedt kakasütés.
A gúnárnyak-szakítás során a mészároslegények versengtek, s ez egyben
a mesterré avatás része is volt. Húshagyó kedd éjszakáján Kassán a
mészároslegények a lőcsei vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig
kötelet húztak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát
akasztottak lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtattak el a
kötél alatt és igyekeztek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás
addig tartott, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Aki
elkapta a nyakat, az aztán hirtelen elvágtatott vele s jól elrejtette,
mert a többiek üldözőbe vették s igyekeztek tőle elragadni, mert aki a
fejet elvitte, egy évig főlegény volt és a mesterségbeliek között
különös kiváltságokat élvezett
Egy szlovák hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert ezen a napon zárva van a mennyország.
Olaszországban a velencei karnevált először 1268-ban rendezték meg. Felforgató jellege
miatt az elmúlt évszázadokban számos alkalommal próbálták korlátok közé
szorítani a maszkos-jelmezes ünneplést, ami a velencei karnevál
lényege. Több éven át nem is ünnepelték, amikor a város osztrák
fennhatóság alá került 1798-ban, a 20. század végére azonban újjáéledt a
farsangi szokás.
Itt leginkább a régmúlt időket idéző
maskarák jellemzőek. A jellegzetes, finom vonású maszkok szinte a
velencei karnevál védjegyévé váltak. A karnevál ideje alatt koncerteket
és opera előadásokat is tartanak, ahol a közönségnek maszkban és
jelmezben illik megjelenni.
A viareggio-i karnevál
egy hónapos és a legismertebb Európában,
különösen nevezetes a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek
miatt. 2001-ben karnevál fellegvárat is építettek. Az Ivrea karnevál a
„Narancsok harcáról” ismert, amikoris az egymással szembenálló felek
gyümölcsökkel dobálóznak - ez az esemény, melyet felidéznek, a
középkorban tényleg megtörtént.
A Milánói érsekség legnagyobb részén a farsangi karnevál szinte egyedülállóan több, mint 4 napig tart, a hamvazószerdát követő szombatig.
Brazilíában, Rio de Janeiroban a többnapos mulatság legfőbb és leglátványosabb eleme a szambaiskolák
vetélkedése. A karneválon nem csak a szamba iskolák növendékei
rophatják, bárki táncra perdülhet, ha kedve szottyan rá. A gyerekeknek
külön mulatságot rendeznek, amelyet a karnevált megelőző pénteken tartanak.
Bázelben "a három legszebb nap": így nevezik a bázeliek a farsang –
vagy ahogy ők mondják: Faschnacht – időszakát. Hat héttel húsvét előtti
hétfőn, pontban négy órakor kialszanak a fények a
belvárosban, csak a sok ezer, óriási álarcot viselő, színes jelmezbe
öltözött felvonuló lampionja világít. A felvonulást kísérő, nagy
hagyományú zenekarok, az úgynevezett clique-ek tagjai, a pikolósok és a
dobosok szintén maskarát viselnek. Másnap van a rézfúvósok és ütősök
napja, ekkor ezeken a hangszereken játsszák a talpalávalót. E napon
tartják a gyerekek farsangját is. A Faschnachton ünnepi menü is dukál:
az asztalról a hagyományok szerint nem hiányozhat a lisztleves, a
hagymás pite és a köménymagos sütemény.
Kölnben a valódi farsangi mulatozás a következő év hamvazó
szerdáját megelőző hét napra esik, és hétfőn, az úgynevezett
Rosenmontagon éri el tetőpont ját. A karnevál három
főszereplője a karnevál hercege, a földműves és a hajadon – ez utóbbi
szerepét is mindig férfi kapja. A rosenmontagi felvonulásra díszbe
öltözik a város, és szinte valamennyi járókelő maskarát ölt.
Angliában a
nagyböjtöt megelőző időszakot Shrovetide-nak nevezték el
(lényegében
a farsang utolsó három napja). Annak volt az ideje, hogy az emberek
bevallják bűneiket - a kontinenssel szemben sokkal kevésbé szólt a
karneválokról. Manapság a húshagyókeddet Palacsinta Napként ünneplik, de
a nagyböjthöz kapcsolódó Shrovetide azért némileg túlélte a 16.
században az angol reformációt. Talán az egyetlen Shrovetide karnevál,
amit ünnepelnek, Cowes és kelet-Cowes területén szokás, a Wight
szigeten. A legnagyobb farsangi karnevál Angliában a Notting Hill
karnevál, mely azonban nem kapcsolódik a nagyböjthöz - augusztus végén
tartják. Egy karibi hagyományból származik - valójában egy „kulturális transzplantáció”.
Oroszországban a nagyböjt előtti utolsó héten ünneplik a
Maslenitsa-t. Palacsinta hétnek vagy „sajthétnek” is hívják.
Orosz népi ünnepség, mely némely, pogány időkből származó hagyományt is
magába foglal. A Maslenitsa alapvető eleme az bliny orosz palacsinta,
mely a napot szimbolizálja. Kerek és aranyszínű, de csak olyasmivel
készül, amelyet az ortodox hagyományok megengednek:
vaj, tojás, tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg).
A Maslenitsa során a maskarák viselése, a hógolyó csata, a
lovasszán-túra is népszerű. Az ünnepség kabalája általában
„Maslenitsa asszonya”
- korábbi nevén Kostroma -, illetve annak szalma képmása, fényes
ruhákba öltöztetve. Az ünneplés tetőpontjaképpen Maslenitsa asszonyát
vasárnap este megfosztják cicomájától és a máglya martalékává válik.
Szentpétervárott modern fesztivált tartanak, amely mindig egy
meghatározott időpontban zajlik (mindig vasárnap, és május 27-hez közel).
Az
Egyesült Államokban a farsangi ünnepségek a Mardi Gras nevet viselik.
Először csak az öböl részein ünnepelték, de ma már valamennyi állam
tartja. A farsangi szokás maga az egykori francia gyarmatnak számító
város
, Mobile (ma Alabama területe), New Orleans (Lousiana), valamint Biloxi (Mississippi)
területéről
származik. Ezek a városok mind azok közé tartoztak, ahol évről-évre
parádés felvonulással és maszkokkal ünnepeltek. A több nagyváros, ahol
tartják a farsangot, többek között a floridai Miami és Tampa, a
Missouri-i St. Louis, a floridai Pensacola, a kaliforniai San Diego,
valamint Galveston, Texas és Orlando Floridában.
Ünneplik a farsangot New York Brooklyn negyedében is - de akárcsak
Angliában, ennek ideje nem kapcsolódik a keresztény naptárhoz:
szeptember első hétfőjén tartják, a neve Labor Day Carnival - a
Trinidad-i emigránsok alapították. Ez a nap az egyik legnagyobb utcai parádé és fesztivál New Yorkban, melyen több mint egymillió ember vesz részt, a legmeghökkentőbb és legbonyolultabb jelmezekben.
Görögországban a farsangi szezont a
Apokriés-nek hívják (vagyis „búcsú a hústól”).
Az időszak egyik legnevezetesebb eseménye a Tsiknopémptẽ - melynek
során az ünneplők még élvezhetik a marhasültet a tavernákban vagy
barátaik házában. A rituálét megismétlik következő vasárnap. Az ezt
követő héten - mely az utolsó nagyböjt előtt és a neve Tyrinē vagy
sajthét, már nem szabad húst enni, de tejterméket igen. A nagyböjt a
„Tiszta hétfővel” kezdődik, mely a „Sajt vasárnapot" követi. A farsangi karneváli szezonban az emberek maskarákba bújnak, és részt vesznek az általános mulatozásban.
A
„Patras” ugyanakkor a legnagyobb éves karnevál
Görögországban, 3 napos ünnepség koncertekkel, parádés, maszkos
felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal. A legnagyobb
mulatságot „Sajt vasárnap” délben tartják, melynek csúcspontja a „Karnevál király” képmásának elégetése a
Patras kikötőben. Számos más régióban rendeznek karnevált, de jóval
kisebbeket, amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra épülnek.
Japánban az Asakusa szomszédságában található Taitō városrész Tokióban híres az évente megrendezett karneváljairól.
Jelentős brazil hatás érzékelhető ezen az ünnepségen, főleg, hogy az
Asakusa-i székhelyű szamba iskolák is tiszteletüket teszik.
Franciaországban két fő karnevált ünnepelnek: a nizzait és a párizsit.
Nizzában már 1294-ben is éltek a farsangi szokások - ma az ünnepséget
évente rendezik és több millió látogatót vonz a nagyböjtöt megelőző két
hétben. A párizsi karnevált egy ismert, bolondos középkori fesztivál
napja után tartják - a szokás a 16. századba, vagy még ennél is korábbra
nyúlik vissza -, de 1952 és 57 között nem rendezték meg.
Indiában Goa államban ünneplik a legnagyobb szabású karnevált - a neve „Intruz” (az „entrudo” portugál szóból, mely a „karnevál” szóra egy alternatíva).
A legnagyobb ünnepséget Panaji városban tartják. Goa a karneváljaival
egyedülálló Indiában. Valójában egykor a portugálok vezették be a
farsangi szokást, akik négy évszázadon át uralkodtak Goa felett. Az
ünnepség 3 nap és 3 éjjel tart, amikoris a legendás „Momo király” átveszi az uralmat az utcák felett, amelyek
csodás színkavalkáddal és zenével kelnek új életre. Óriási parádék
vannak, melyeket esténként nagyszabású bálok követnek.
Egész más a Sambalpur Sitalsasthi karnevál, melyet a hindu naptár szerint ünnepelnek, Jyestha hónap (május-június) teliholdjának hatodik napján. Ez egy kétnapos, egy éjszakás ünnepség, az utcákon felélednek a népi szokások, szól a zene és táncolnak az emberek.
Hollandiában a farsang neve Vastenavond vagy Vastelaovend(j),
melyet leginkább a katolikus régiókban ünnepelnek, azaz, főként a déli
tartományokban, Limburgban és az Észak-Brabant részeken. Hagyományosan a
hamvazószerdát megelőző vasárnaptól keddig ünneplik. A farsangi
szokások városról-városra változnak, de gyakoriak a parádék, a
felvonulás hercegi kísérettel, valamint a farmer esküvő (boerenbruiloft),
és a hering evés.
Az egyik nevesebb holland karnevál a Rijnlandse karnevál, amelyet Limburgban és Maastricht-ban is tartanak -
némi velencei és dél-amerikai hatás jellemzi. A legrégebbi farsangi
ünnepséget egyébként 1385-ben tartották, 's-Hertogenbosch-ban - a híres
15. századi festő, Jheronimus Bosch meg is örökítette őket festményein.
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
Farsangra fel! :)