Amikor nálunk vízkereszt van, a spanyol és olasz gyerekeknél akkor jár Befana, a boszorkány, és a jó gyerekeknek cukrot, a rosszaknak szenet hagy ajándékba. Olaszországban a Befanalia zárja a karácsonyi ünnepkört és kezdetét veszi a farsangi időszak.
A vízkereszttől (január 6.) kezdődő és a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig - húshagyó keddig vagy hamvazószerdáig - tartó farsangról és a kapcsolódó népszokásokról, hagyományokról korábban itt írtam.
Remélem, most is sikerült érdekes dolgokat összecsipegetnem.
A farsanghoz kapcsolódó népszokások és hagyományok bár országról országra eltérnek, mégis, közös vonások is vannak.
Bolondok keddjének a farsangi időszak zárónapját, húshagyó keddet nevezik, mely a német Narrenfest szó fordítása. Ez a nap a farsang utolsó napja, a mulatozások ideje, feje tetejére áll az egész világ, nincsenek tabuk, fergeteges jókedvvel lehet mulatozni.
A mulatságok ideje legtöbb helyen a „farsang farka", amely szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tart, s a háromnapos bolondozás tetőpontja az utolsó nap, húshagyó kedd, vagy a "bolondok keddje". Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.
Ez az utolsó alkalom a mulatságra, utána következik a húsvétig tartó nagyböjt.
A húshagyó keddi mulatozások egyik legelvadultabb szokása a Kassa környékén gyűjtött gúnárnyak-szakítás, vagy a szélesebb körben elterjedt kakasütés.
A gúnárnyak-szakítás során a mészároslegények versengtek, s ez egyben a mesterré avatás része is volt. Húshagyó kedd éjszakáján Kassán a mészároslegények a lőcsei vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig kötelet húztak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztottak lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtattak el a kötél alatt és igyekeztek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tartott, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Aki elkapta a nyakat, az aztán hirtelen elvágtatott vele s jól elrejtette, mert a többiek üldözőbe vették s igyekeztek tőle elragadni, mert aki a fejet elvitte, egy évig főlegény volt és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvezett
Egy szlovák hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert ezen a napon zárva van a mennyország.
Olaszországban a velencei karnevált először 1268-ban rendezték meg. Felforgató jellege miatt az elmúlt évszázadokban számos alkalommal próbálták korlátok közé szorítani a maszkos-jelmezes ünneplést, ami a velencei karnevál lényege. Több éven át nem is ünnepelték, amikor a város osztrák fennhatóság alá került 1798-ban, a 20. század végére azonban újjáéledt a farsangi szokás.
Itt leginkább a régmúlt időket idéző maskarák jellemzőek. A jellegzetes, finom vonású maszkok szinte a velencei karnevál védjegyévé váltak. A karnevál ideje alatt koncerteket és opera előadásokat is tartanak, ahol a közönségnek maszkban és jelmezben illik megjelenni.
A viareggio-i karnevál egy hónapos és a legismertebb Európában, különösen nevezetes a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek miatt. 2001-ben karnevál fellegvárat is építettek. Az Ivrea karnevál a „Narancsok harcáról” ismert, amikoris az egymással szembenálló felek gyümölcsökkel dobálóznak - ez az esemény, melyet felidéznek, a középkorban tényleg megtörtént.
A Milánói érsekség legnagyobb részén a farsangi karnevál szinte egyedülállóan több, mint 4 napig tart, a hamvazószerdát követő szombatig.
Brazilíában, Rio de Janeiroban a többnapos mulatság legfőbb és leglátványosabb eleme a szambaiskolák vetélkedése. A karneválon nem csak a szamba iskolák növendékei rophatják, bárki táncra perdülhet, ha kedve szottyan rá. A gyerekeknek külön mulatságot rendeznek, amelyet a karnevált megelőző pénteken tartanak.
Bázelben "a három legszebb nap": így nevezik a bázeliek a farsang – vagy ahogy ők mondják: Faschnacht – időszakát. Hat héttel húsvét előtti hétfőn, pontban négy órakor kialszanak a fények a belvárosban, csak a sok ezer, óriási álarcot viselő, színes jelmezbe öltözött felvonuló lampionja világít. A felvonulást kísérő, nagy hagyományú zenekarok, az úgynevezett clique-ek tagjai, a pikolósok és a dobosok szintén maskarát viselnek. Másnap van a rézfúvósok és ütősök napja, ekkor ezeken a hangszereken játsszák a talpalávalót. E napon tartják a gyerekek farsangját is. A Faschnachton ünnepi menü is dukál: az asztalról a hagyományok szerint nem hiányozhat a lisztleves, a hagymás pite és a köménymagos sütemény.
Kölnben a valódi farsangi mulatozás a következő év hamvazó szerdáját megelőző hét napra esik, és hétfőn, az úgynevezett Rosenmontagon éri el tetőpont ját. A karnevál három főszereplője a karnevál hercege, a földműves és a hajadon – ez utóbbi szerepét is mindig férfi kapja. A rosenmontagi felvonulásra díszbe öltözik a város, és szinte valamennyi járókelő maskarát ölt.
Angliában a nagyböjtöt megelőző időszakot Shrovetide-nak nevezték el (lényegében a farsang utolsó három napja). Annak volt az ideje, hogy az emberek bevallják bűneiket - a kontinenssel szemben sokkal kevésbé szólt a karneválokról. Manapság a húshagyókeddet Palacsinta Napként ünneplik, de a nagyböjthöz kapcsolódó Shrovetide azért némileg túlélte a 16. században az angol reformációt. Talán az egyetlen Shrovetide karnevál, amit ünnepelnek, Cowes és kelet-Cowes területén szokás, a Wight szigeten. A legnagyobb farsangi karnevál Angliában a Notting Hill karnevál, mely azonban nem kapcsolódik a nagyböjthöz - augusztus végén tartják. Egy karibi hagyományból származik - valójában egy „kulturális transzplantáció”.
Oroszországban a nagyböjt előtti utolsó héten ünneplik a Maslenitsa-t. Palacsinta hétnek vagy „sajthétnek” is hívják. Orosz népi ünnepség, mely némely, pogány időkből származó hagyományt is magába foglal. A Maslenitsa alapvető eleme az bliny orosz palacsinta, mely a napot szimbolizálja. Kerek és aranyszínű, de csak olyasmivel készül, amelyet az ortodox hagyományok megengednek: vaj, tojás, tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg).
A Maslenitsa során a maskarák viselése, a hógolyó csata, a lovasszán-túra is népszerű. Az ünnepség kabalája általában „Maslenitsa asszonya” - korábbi nevén Kostroma -, illetve annak szalma képmása, fényes ruhákba öltöztetve. Az ünneplés tetőpontjaképpen Maslenitsa asszonyát vasárnap este megfosztják cicomájától és a máglya martalékává válik.
Szentpétervárott modern fesztivált tartanak, amely mindig egy meghatározott időpontban zajlik (mindig vasárnap, és május 27-hez közel).
Az Egyesült Államokban a farsangi ünnepségek a Mardi Gras nevet viselik. Először csak az öböl részein ünnepelték, de ma már valamennyi állam tartja. A farsangi szokás maga az egykori francia gyarmatnak számító város, Mobile (ma Alabama területe), New Orleans (Lousiana), valamint Biloxi (Mississippi) területéről származik. Ezek a városok mind azok közé tartoztak, ahol évről-évre parádés felvonulással és maszkokkal ünnepeltek. A több nagyváros, ahol tartják a farsangot, többek között a floridai Miami és Tampa, a Missouri-i St. Louis, a floridai Pensacola, a kaliforniai San Diego, valamint Galveston, Texas és Orlando Floridában.
Ünneplik a farsangot New York Brooklyn negyedében is - de akárcsak Angliában, ennek ideje nem kapcsolódik a keresztény naptárhoz: szeptember első hétfőjén tartják, a neve Labor Day Carnival - a Trinidad-i emigránsok alapították. Ez a nap az egyik legnagyobb utcai parádé és fesztivál New Yorkban, melyen több mint egymillió ember vesz részt, a legmeghökkentőbb és legbonyolultabb jelmezekben.
Görögországban a farsangi szezont a Apokriés-nek hívják (vagyis „búcsú a hústól”). Az időszak egyik legnevezetesebb eseménye a Tsiknopémptẽ - melynek során az ünneplők még élvezhetik a marhasültet a tavernákban vagy barátaik házában. A rituálét megismétlik következő vasárnap. Az ezt követő héten - mely az utolsó nagyböjt előtt és a neve Tyrinē vagy sajthét, már nem szabad húst enni, de tejterméket igen. A nagyböjt a „Tiszta hétfővel” kezdődik, mely a „Sajt vasárnapot" követi. A farsangi karneváli szezonban az emberek maskarákba bújnak, és részt vesznek az általános mulatozásban.
A „Patras” ugyanakkor a legnagyobb éves karnevál Görögországban, 3 napos ünnepség koncertekkel, parádés, maszkos felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal. A legnagyobb mulatságot „Sajt vasárnap” délben tartják, melynek csúcspontja a „Karnevál király” képmásának elégetése a Patras kikötőben. Számos más régióban rendeznek karnevált, de jóval kisebbeket, amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra épülnek.
Japánban az Asakusa szomszédságában található Taitō városrész Tokióban híres az évente megrendezett karneváljairól. Jelentős brazil hatás érzékelhető ezen az ünnepségen, főleg, hogy az Asakusa-i székhelyű szamba iskolák is tiszteletüket teszik.
Franciaországban két fő karnevált ünnepelnek: a nizzait és a párizsit. Nizzában már 1294-ben is éltek a farsangi szokások - ma az ünnepséget évente rendezik és több millió látogatót vonz a nagyböjtöt megelőző két hétben. A párizsi karnevált egy ismert, bolondos középkori fesztivál napja után tartják - a szokás a 16. századba, vagy még ennél is korábbra nyúlik vissza -, de 1952 és 57 között nem rendezték meg.
Indiában Goa államban ünneplik a legnagyobb szabású karnevált - a neve „Intruz” (az „entrudo” portugál szóból, mely a „karnevál” szóra egy alternatíva). A legnagyobb ünnepséget Panaji városban tartják. Goa a karneváljaival egyedülálló Indiában. Valójában egykor a portugálok vezették be a farsangi szokást, akik négy évszázadon át uralkodtak Goa felett. Az ünnepség 3 nap és 3 éjjel tart, amikoris a legendás „Momo király” átveszi az uralmat az utcák felett, amelyek csodás színkavalkáddal és zenével kelnek új életre. Óriási parádék vannak, melyeket esténként nagyszabású bálok követnek.
Egész más a Sambalpur Sitalsasthi karnevál, melyet a hindu naptár szerint ünnepelnek, Jyestha hónap (május-június) teliholdjának hatodik napján. Ez egy kétnapos, egy éjszakás ünnepség, az utcákon felélednek a népi szokások, szól a zene és táncolnak az emberek.
Hollandiában a farsang neve Vastenavond vagy Vastelaovend(j), melyet leginkább a katolikus régiókban ünnepelnek, azaz, főként a déli tartományokban, Limburgban és az Észak-Brabant részeken. Hagyományosan a hamvazószerdát megelőző vasárnaptól keddig ünneplik. A farsangi szokások városról-városra változnak, de gyakoriak a parádék, a felvonulás hercegi kísérettel, valamint a farmer esküvő (boerenbruiloft), és a hering evés.
Az egyik nevesebb holland karnevál a Rijnlandse karnevál, amelyet Limburgban és Maastricht-ban is tartanak - némi velencei és dél-amerikai hatás jellemzi. A legrégebbi farsangi ünnepséget egyébként 1385-ben tartották, 's-Hertogenbosch-ban - a híres 15. századi festő, Jheronimus Bosch meg is örökítette őket festményein.
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
forrás
Farsangra fel! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése