Azt hiszem, ha a jóságos és szelíd Márton pap tudta volna, hogy szerénysége a libák vesztét okozza, bizonyára nem a libaól közelében keres menedéket a püspöki kinevezés elől :-)
Ha Márton nap, akkor a libuskáknak bizony a konyhába, később az asztalra kell kerülni, mert bizony, ki Márton napján libát eszik, jövőre nem éhezik, az a hagyományoknak és néphiedelemnek megfelelően, az Enyészet havának (= november) 11. napján libát eszik.
Legalábbis valamilyen libás ételt :-), lett légyen az rendhagyó módon készült libasült
, vagy gazdag zöldségleves libanyakból-szárnyból
, esetleg libahúsos-gombás molnárka
, netán Tokaji borban pácolt, sült libamáj - tavaly kirúgtunk a hámból és megsütöttem életem első libamáját :-). Mivel dokumentálni elfelejtettem, azt hiszem előbb-utóbb kénytelen leszek megismételni :-)
S hogy a Márton napi lakoma nem feltétlenül emészt fel vagyonokat a családi kasszából, arra példa a libanyak leves és a libahúsos molnárka - kevésből finomat & sokat alapon :-)
Igaz, a libaszárny csontjaiból nem lehet megjósolni a telet, mint lehetne a mellecsontjából, viszont, arra érdemes figyelni, hogy a gúnárok hol is álldogálnak eme jeles napon, ugyanis, ha Márton napján a lúd jégre áll, akkor Karácsonykor vízben áll. Arról nem szól a fáma, milyen lesz a Karácsony, ha Márton napja amolyan se nem túl felhős, se nem napsütéses, esőmentes. Csendben kívánom, hogy ez a mai Márton nap bárcsak szép havas Karácsonyt hozna :-)
Mivel minden lehetséges alkalmat megragadok a tortasütésre, tavaly megsütöttem első Márton napi tortánkat is.
Igaz, egy fia nem sok, annyi libahusi sem volt a tortában :-), viszont a tetején díszelgett három marcipán lúd. Mint egy címer, tarka levelek közt, zöld mezőben három daliás gúnár :-)
Fontos, hogy Márton nap nemcsak a libás finomságok napja, hanem az újbor felszentelésének napja is. Valószínűleg ehhez kötődik a "ki Márton napján újbort iszik, jövőre nem szomjazik" hagyomány.
Németországban és Ausztriában a hagyományos Márton-napi libához egyenesen Ganslweint, azaz libabort isznak vidéken.
Jó étvágyat a Márton napi finomságokhoz !
Ha Márton nap, akkor a libuskáknak bizony a konyhába, később az asztalra kell kerülni, mert bizony, ki Márton napján libát eszik, jövőre nem éhezik, az a hagyományoknak és néphiedelemnek megfelelően, az Enyészet havának (= november) 11. napján libát eszik.
Legalábbis valamilyen libás ételt :-), lett légyen az rendhagyó módon készült libasült
, vagy gazdag zöldségleves libanyakból-szárnyból
, esetleg libahúsos-gombás molnárka
, netán Tokaji borban pácolt, sült libamáj - tavaly kirúgtunk a hámból és megsütöttem életem első libamáját :-). Mivel dokumentálni elfelejtettem, azt hiszem előbb-utóbb kénytelen leszek megismételni :-)
S hogy a Márton napi lakoma nem feltétlenül emészt fel vagyonokat a családi kasszából, arra példa a libanyak leves és a libahúsos molnárka - kevésből finomat & sokat alapon :-)
Igaz, a libaszárny csontjaiból nem lehet megjósolni a telet, mint lehetne a mellecsontjából, viszont, arra érdemes figyelni, hogy a gúnárok hol is álldogálnak eme jeles napon, ugyanis, ha Márton napján a lúd jégre áll, akkor Karácsonykor vízben áll. Arról nem szól a fáma, milyen lesz a Karácsony, ha Márton napja amolyan se nem túl felhős, se nem napsütéses, esőmentes. Csendben kívánom, hogy ez a mai Márton nap bárcsak szép havas Karácsonyt hozna :-)
Mivel minden lehetséges alkalmat megragadok a tortasütésre, tavaly megsütöttem első Márton napi tortánkat is.
Igaz, egy fia nem sok, annyi libahusi sem volt a tortában :-), viszont a tetején díszelgett három marcipán lúd. Mint egy címer, tarka levelek közt, zöld mezőben három daliás gúnár :-)
Fontos, hogy Márton nap nemcsak a libás finomságok napja, hanem az újbor felszentelésének napja is. Valószínűleg ehhez kötődik a "ki Márton napján újbort iszik, jövőre nem szomjazik" hagyomány.
Németországban és Ausztriában a hagyományos Márton-napi libához egyenesen Ganslweint, azaz libabort isznak vidéken.
Jó étvágyat a Márton napi finomságokhoz !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése