Tudom én, hogy iskolásnak lenni jó :-), hogy suliba járni csudajó :-), hogy tanulni-készülni-felelni-házifeladatot-felmérőt írni szuperjó :-) ... de azért mégiscsak az a legjobb, ha végre itt a vakáció :-D
Reményeim szerint egy osztálynyi kisgyerek a 'mindjártkezdődikavakáció' és 'márcsakegynapiskola' eufória mellett ennek a tortának is örült.
Az emelet nem maszatos, sajnos nem sikerült szebben fényképeznem, hogy a rózsaszín és világoskék lüszterfestékkel felületében megszínezett marcipán olyan szép legyen a képeken, mint a valóságban.
A tortához tartozik 28 db marcipán "nyalóka".
Ezeket csak a helyszínen döfködtem a tortába, féltem, hogy útközben - ismerve a tükörsima utakat, akadálymentes vasúti átjárókat és azt, hogy az előttem lévő soha nem nyom satuféket ... - kifordulnának.
Az alsó tortához csokidarabos piskótát sütöttem az 1. számú kedvenc tortalapból, és csokoládés főzött krémmel töltöttem. A krémhez étkezési keményítőt, tojást, cukrot, tejet simára kevertem, kis lángon főzni kezdtem, majd beletördeltem másfél tábla csokoládét (fele-fele tej- és étcsokit). Miután kihűlt tejszínhabbal lazítottam. Zseniálisan finom lett, mintha egy tábla krémes csokiba harapnék.
Az emelethez, szintén az 1. számú kedvenc tortalapot sütöttem, csokidarabosan és kevés darált mogyoróval, majd vaníliás krémmel töltöttem.
A fogadtatásról csak később délután értesülök, ugyanis a tortát az iskolai ebédszünet alatt csempésztem be az osztályba, így csak remélem, hogy kellemes meglepetés volt a "váratlan, de finom vendég" :-)
Jó étvágyat !
Reményeim szerint egy osztálynyi kisgyerek a 'mindjártkezdődikavakáció' és 'márcsakegynapiskola' eufória mellett ennek a tortának is örült.
Az emelet nem maszatos, sajnos nem sikerült szebben fényképeznem, hogy a rózsaszín és világoskék lüszterfestékkel felületében megszínezett marcipán olyan szép legyen a képeken, mint a valóságban.
A tortához tartozik 28 db marcipán "nyalóka".
Ezeket csak a helyszínen döfködtem a tortába, féltem, hogy útközben - ismerve a tükörsima utakat, akadálymentes vasúti átjárókat és azt, hogy az előttem lévő soha nem nyom satuféket ... - kifordulnának.
Az alsó tortához csokidarabos piskótát sütöttem az 1. számú kedvenc tortalapból, és csokoládés főzött krémmel töltöttem. A krémhez étkezési keményítőt, tojást, cukrot, tejet simára kevertem, kis lángon főzni kezdtem, majd beletördeltem másfél tábla csokoládét (fele-fele tej- és étcsokit). Miután kihűlt tejszínhabbal lazítottam. Zseniálisan finom lett, mintha egy tábla krémes csokiba harapnék.
Az emelethez, szintén az 1. számú kedvenc tortalapot sütöttem, csokidarabosan és kevés darált mogyoróval, majd vaníliás krémmel töltöttem.
A fogadtatásról csak később délután értesülök, ugyanis a tortát az iskolai ebédszünet alatt csempésztem be az osztályba, így csak remélem, hogy kellemes meglepetés volt a "váratlan, de finom vendég" :-)
Jó étvágyat !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése