Napfény kenyér

Tücsike nevezte el ezt a kenyeret napfény kenyérnek, és azt hiszem, nem is tévedett :-)
Nemcsak azért, mert a sütőből frissen kikerült, illatozó kenyeret a kora reggeli napfényben fotóztam, de azért is, mert a héja és a bele ragyogó Nap színű. Titok nincs, csupán finom sült döblec a kenyérkénkben. Döblec, lánykori nevén sütőtök :-)

Ez a kenyér készülhet főtt vagy sült sütőtökkel is, én általában sütöttel dagasztom. Most sütés előtt a hámozott, hasábokra vágott döblecet kevéske fűszeres olajjal kentem át és nagyjából háromnegyed készre sütöttem, majd langyosra hűtve tettem a kenyértésztához.
Író hiányában kefírt / joghurtot és ásványvizet összekeverek pár csepp citromlével és ebből mérem ki a szükséges 1,5 dl-t.

Sütőtökös kenyér

hozzávalók

a sütőtökhöz: hámozott, ujjnyi hasábokra vágott sütőtök + 2 kk olíva olaj + őrölt fűszerek: bors, rozmaring, bazsalikom

250 gr sült sütőtök
150 ml író
80 ml víz
45 ml olíva olaj
575 gr liszt
100 gr teljes kiőrlésű liszt
1 bő tk cukrot használtam
2 tk só
1,5 tk szárított élesztő (porélesztő)

vízzel hígított tojás, pucolt tökmag a tetejére
 
A sütőtötköt meghámozom, karikára, aztán a karikákat hasábokra vágom.
Az olíva olajat összekeverem a fűszerekkel, a döblec hasábokat megkenegetem a fűszeres olajjal.
Sütőpapíros tepsire sorakoztatom, előmelegített, 170 fokos lerben nagyjából 15 percig sütöm. Langyosra hűtöm.

A kenyértésztához valókat kimérem, a fűszeres, sült döblecet is beleértve, bedagasztom. Hólyagos, nagyon jó állagú tésztát kapok. Folpackkal vagy vékony nylonnal letakarom a gombóccá formázott tésztát (így kelés közben nem szárad a teteje), majd duplájára kelesztem (kb 45 perc).
A megkelt kenyértésztát olajjal egész vékonyan megkent munkalapon finoman átdögönyözöm, megformázom. Most kerek jénaiban terveztem sütni, ennek megfelelően cipót formáztam a ruganyos, gyönyörű narancsos színű tésztából és sütőpapírral kibélelt jénai edénybe tettem.
Újból letakarom, kelni hagyom, másodjára nagyjából 25-30 percet.
Eközben a lert előmelegítem 230 fokra és beteszek egy ugyanakkora, kerek jénai edényt a sütőbe, mint amiben a kenyér kel. Ezt azért, mert úgy tapasztaltam, jobban-szebben sült át a kenyér és "héjasodik" az alja is, ha forró edényben kezdem sütni. Egy kis fémedényben vizet forralok (kb 2 dl), majd ezt is beteszem az egyre melegedő sütőbe.

 

Amikor a kenyérkém megkelt, a ler is forró és a betett vizes edénytől jó gőzös is, gyorsan kikapom a szintén forró jénait a sütőből. A megkelt kenyeret sütőpapírostól átemelem a forró jénai edénybe. A sütőedény peremének magasságában, majdnem körbe bevágom a kenyeret, a tetejét lekenem vízzel hígított tojással,  megdíszítem, majd beteszem a 230 fokos sütőbe. Mivel az én sütőm hajlamos megkapni a szépen felnövő kenyérkéim tetejét, már az elején letakarom egy sütőpapírral.
Nagyjából 15-20 perc múlva 200 fokra visszaveszem a sütőt, újabb 20 perc múlva ránézek a kenyérre, hagyom még 5 percet, aztán sütőpapírostól kiemelem a jénai tálból, kiveszem a sütő aljába betett vizes edényt, de a kenyeret további 10 percre még visszateszem a lerbe.
A megsült kenyeret, azon forrón ahogy a sütőből kikapom, átkenem hideg vízzel - ettől szebb lesz a héja és munkába állnak a cserepező ácsok.
Az illatos kenyeret rácsra teszem és hűlni hagyom.
Vagy, a forró kenyérrel kiviharzok a teraszra és a ragyogó kora reggeli napsütésben boldogan lefényképezem. A képeken nem látszik, de a kenyérke vadul gőzölgött a kinti hidegben és mire megvágtuk, a héja is szépen becserepesedett.

Jó étvágyat !
:-)