Suli búcsúztató bodzakrémes torta

Vállaltan "sütőgetős édesanya" vagyok, mindkét gyereknél oviba, suliba, sokszor "beesett" aprósütemény, perec, mézeskalács, torta, egyszer szülői értekezletre is egy adag frissen sült pogácsa. Sajnos úgy alakult - részben covid, részben más okokból -, hogy Katka osztályába jóval kevesebbet tudtam sütni, mint szerettem volna. De, a suli búcsúztató, vakáció köszöntő tortát nem hagyhattam ki, főleg így, negyedik osztály végén. Katkának nem is mondtam, csak hétfő reggel szembesült az osztálynak sütött tortával, így a szokásos krém-ellenőrzésről is lemaradt; szerencsére, azért sikerült finom krémet készítenem.

Ennek a tortának az egyetlen hátránya (na jó, fiam szerint kettő, mert itthonra nem maradt), hogy a krémhez kellő házi bodzaszörp elkészültéhez kell 3-4 nap. Ha van kész bodzaszörp, akkor azonnal is süthető.
Most az idén eltett bodzaszörpöt használtam (lehetne tavalyi is, ha még lenne a tavalyiból). Belül mascarponeval és tejszínhabbal, kívül főzés nélküli pudinggal, tejszínnel, tejjel. A belső krém viszonylag lágy lett, ha "normál" tortába tölteném, akkor egy csomag tortazselével többet használnék, de inkább tortazselé helyett étkezési zselatint.
A tortában most a lapok és a krém nem vízszintesen váltakoztak, hanem függőlegesen. Ehhez a piskótalapnak sütött tésztát csíkokra vágtam, megkentem, a csíkokat egymás után téve tekertem fel. Így lett a 11 cm magas torta egyre ducibb.
Eperrel és áfonyával is szerettem volna díszíteni, "természetesen" pont akkor nem kaptam szép epret, amikor kellett volna. Ráadásul a torta egy másfél napos tókerülő bicajozás-bográcsozás-itthon-nem-lét után készült, és nem bíztam benne, hogy a péntek reggel megvett eper szép marad hétfőig. Így a tortára csokik kerültek, illetve, az egyik osztálytárs kisfiú kedvéért, aki nem ehet tojásos ételeket, tojás (és tej) mentes csokis tésztából szívecskék.

A krém és a tészta is bodzás, előbbihez szörpöt, utóbbihoz bodzás cukrot használtam. A krémben dominánsabb, de nem tolakodó, a bodza íze.

Bodzakrémes torta

hozzávalók - tészta: 2x5 tojásból piskótalap, azaz az alábbiak duplázva; a lapokat külön sütöttem

5 tojás szétválasztva
5 bő ek cukor - ebből 2 ek száraz bodzás cukor* (lsd a legvégén)
5 csapott ek liszt átszitálva
1 mk sütőpor
1 csipet só

hozzávalók - belső krém

4 dl bodzaszörp
2 kis tasak tortazselé
50 dkg mascarpone (Lidl, laktózmentes)
2 csapott ek citrusos porcukor (vagy porcukor és reszelt citromhéj, ez utóbbi ízlés szerint kihagyható)
2 dl tejszín (Lidl, laktózmentes)

hozzávalók - külső krém

1 cs főzés nélküli vaníliás pundingpor
0,7 dl bodzaszörp
1 dl tejszín
1,3 dl tej (Lidl, laktózmentes, 1,5%)

A tortába kerülő krémmel kezdem.
A tejszínt a fagyasztóba teszem; a keverőtálat, amiben majd felverem, a hűtőbe.
A mascarponet előveszem a hűtőből, kibontom.
A tortazselét simára keverem a bodzaszörppel, majd folyamatos keverés mellett kis lángon melegítem, egy szűk percig rotyogtatom, kevergetve kihűtöm, félreteszem.
Az alaposan lehűtött tejszínből kemény habot verek.
A mascarponet elkeverem a citrusos cukorral, majd beledolgozom a kihűlt bodzazselét és a keményre felvert tejszínhabot. A kész krémet hűtőbe teszem, felhasználásig időnként átforgatom (fakanállal vagy spatulával).

A piskótalapokhoz a tojásfehérjéket egy csipetke sóval elkezdem habbá verni, mikor fehéredik, hozzáteszem a cukrokat és kemény, fényes habot verek. Kézimixerrel keverve, egyenként beledolgozom a tojássárgákat. A lisztet és sütőport a kemény habba szitálom. Fakanálra váltok, összeforgatom a lisztet a cukros tojáshabbal. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a tésztát. 175 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc alatt megsütöm a piskótalapot (elektromos sütő, alsó-felső sütés).
Tiszta, száraz konyharuhára borítom a megsült, illatos piskótát, lehúzom a sütőpapírt, a tésztát hagyom kihűlni, majd egy másik konyharuhával lazán letakarom, hogy ne száradjon.
Megsütöm a második piskótalapot is.

A külső krémhez összemérem a bodzaszörpöt, tejszínt, tejet, simára keverem a főzés nélküli pudingporral, majd kézimixerrel, magas fokozaton, 3-4 perc alatt krémmé dolgozom. Felhasználásig hűtőbe teszem, időnként átforgatom.

A piskótalapokat hosszában vágom. Most, hogy nagy tepsim van, egy lap 33 cm magas lett, így a háromba vágott lapból lett 3 db 11 cm magas piskótacsíkom. Két lapból összesen 6 db csík.
A tortalapra, amire a tortát teszem, kenek egy mokkáskanálnyi krémet; így a kész torta nem fog ide-oda csúszkálni.
A piskótalapokat hosszában egymás után fektetem, megkenem a belső krémmel (bodzazselé-mascarpone-tejszínhab), majd a rövidebb oldalától elkezdem feltekerni. Oda, ahol két tésztacsík összeér, kenek még krémet. A "csigabiga" tortát vágott felével a tortalapra illesztem, eligazgatom, hogy szépen álljon, ahol kell egy kis krémmel kiegészítem (főleg ott, ahol összeérnek a piskótacsík végek), majd legalább fél órát hűtőzni teszem.

A külső krémet kiveszem a hűtőből, átkeverem, 2-3 ek-nyit félreteszek a díszítéshez, a többivel két rétegben bevonom a torta tetejét és oldalát körben.
A torta tetejére teszem a díszeket, a fagyistölcsér alá teszek három kört egy tojás- és tejmentes csokis tésztából, hogy ne ázzon el a krémtől. A tölcsért megtöltöm tojás- és tejmentes csokis tésztával, csokikkal. A csokitojást igyekszem úgy szétszedni, hogy se ujjlenyomatos, se maszatos ne legyen. Néhány csokit fogpiszkáló segítségével rögzítek.

A kész tortát kartondobozba teszem és szállításig a hűtőbe varázsolom (varázsolom, mert a hűtőnk normál méretű és egy négyfős család ellátmánya is benne van).

Katka és kedvenc tanítónénink elmondása szerint a gyerekek nagyon örültek a tortának, finom volt, pillanatok alatt elfogyott.
Én pedig elkezdtem törpölni egy vakáció búcsúztató-suli köszöntő tortánt. 😉

*bodzás cukor: Bodzavirágot lecsipkedek, hogy csak a fehér virágokcsák legyenek, kávédarálóban összeforgatom cukorral; nagyjából 1:1 arányban, sütőpapíron elsimítom,  1-2 nap alatt kiszárad, ha összeállna darálóban kicsit átpörgetem, fűszeres üvegbe teszem; ez a cukor idővel besötétül, megbarnul, de az íze megmarad. Fontos, hogy a tésztához csak "öreg" bodzás cukrot lehet használni, ami már nem nedves, mert a bodzavirágokban lévő kis nedvesség ellágyítja a tojásfehérjét és nem lehet kemény habnak felverni.

Jó étvágyat ! 😊

Bodza üdítő és szörp

 Évekig minden évben eljátszottam, hogy szedtünk egy csomó bodzavirágot, aztán felhívtam édesanyám, hogy ugyan diktálja le - már megint - a bodzaüdítő és szörp receptjét. Na, de most már ennek vége és a fél sajtcetlire felfirkantott, biztos helyre tett, soha meg nem talált receptnek is. 

Tádám, alant az igazi, a legjobb, a legeslegfinomabb bodzaüdítő és bodzaszörp receptje! 

Az üdítőben az a jó, hogy napfénytől és melegtől függően 2-3 nap alatt elkészül és leszűrés után már iható is. Finom, nagyon bodzás, pont megfelelően citromos és édes, enyhén pezseg.

A bodzaszörp szintén megér egy misét, a bő fél kg bodzavirág minden íze, illata, aromája, zamata benne van, édes, de nem túlzottan, sűrű, mokkáskanállal nyalakodni - szigorúan csak minőségellenőrzés kóstolás céljából - csábít.

Bodzaüdítő

1 nagy üvegedény + nagy gézlap vagy többrét fogott szúnyogháló

4-5 nagyobb bodzavirág
3 l víz
30 dkg cukor
3 gr citromsó (vagy borkősav, ami van otthon)
2 nagyobb citrom - de mehet bele egy narancs is
5-10 mentalevél - választható, kihagyható, ízlés kérdése
1 mk borecet

A citromokat (és narancsot) alaposan lemosom, felaprítom vagy karikázom (héjastól, nem kell levágni), ahogy kézre esik.
A mentaleveleket leöblítem.
Az összes hozzávalót egy nagy üvegedénybe teszem, hosszú nyelű fakanállal kevergetem, amíg a cukor feloldódik.
Kétrét hajtott gézzel vagy többrét hajtott szúnyoghálóval letakarom, ezt befőző gumival rögzítem.
Az üveget kiteszem a melegre, napfényre.
Ha az idő kegyes, akkor 2-3 nap alatt "beérik" a bodzaüdítő.
Szűrőbe hajtogatott gézen (vagy többrét fogott szúnyoghálón) leszűröm, üvegekbe öntöm, a hűtőbe teszem.
3-4 nap alatt megisszuk. Gyerekpezsgő, üdítő, nagyon ínyencek karikára vágott kígyóuborkával, néhány friss mentalevéllel, cukrozott pohár szélére fogott citromkarikával kínálhatják 😊

Bodzaszörp

50-60 dkg dkg virág (lehetőleg a virág súlya legyen, ne a száráé)

50 dkg cukor

25 gr citromsó (vagy borkősav, ami van otthon)

2,5 l víz

4 citrom, héjastól, karikázva vagy aprítva (én a héja egy részét lereszeltem citrusos cukorhoz)

5-10 mentalevél - választható, kihagyható, ízlés kérdése

A citromokat (és narancsot) alaposan lemosom, felaprítom vagy karikázom (héjastól, nem kell levágni), ahogy kézre esik.
A mentaleveleket leöblítem.
Az összes hozzávalót egy nagy üvegedénybe teszem, hosszú nyelű fakanállal kevergetem, amíg a cukor feloldódik. Ezt nehezebb keverni, mint az üdítőt, hiszen kevesebb vízhez jóval több bodzavirágot teszek.
Kétrét hajtott gézzel vagy többrét hajtott szúnyoghálóval letakarom, ezt befőző gumival rögzítem.
Az üveget kiteszem a melegre, napfényre. 3-4 nap alatt "megérik" és leszűrhető.

Szűrőbe hajtogatott sűrű gézen átszűröm. Ahány liter levet kapok, annyiszor 70 dkg cukrot elkeverek benne, hidegen, oldódásig. Sterilizált üvegekbe töltöm, a hűtőben tárolom. 

És kisebb adagokban (általában 2 dl) lefagyasztom.

Az újrahasznosítás jegyében üres, kimosott mascarpones és tejfölös dobozkákban.

Édesanyám leszűrt literenként 1 kg cukrot kever a szörphöz és ő a sterilizált üvegekbe töltött, lezárt bodzaszörpöt a kamrában tárolja.

A bodzaszörp így magában tömény - de nyalakodni nagyon finom 😋 -, vízzel/szénsavas vízzel hígítva zseniális. Fagyasztom jégkockatartóban is, nyáron uborkás limonádéhoz, télen teához.
Ilyen bodzaszörp volt az alapja az idei születésnapi tortám és Katka osztályában a suli-búcsúztató torta krémjének.

Elérhető hozzávalók, kevés munka, némi türelem, nagyon finom végeredmény!
Kell ennél több?

Egészségünkre ! 😄

"Zserbó" palacsintatorta

Az úgy volt, hogy egyszercsak megszállt a kisördög és arra biztatott, hogy süssek egy halom, de igen nagy halom hígpalacsintát, sugallván, majd csak elfogy lekvárral, nutellával, ezzel-azzal megkenve-szórva, s milyen jó lesz, főleg, ha már túl leszek a sütésen és csak enni kell. 

Már sütés közben elindult ama bizonyos vezérhangya a gondolatfonállal, hogy ha már itt magaslik egy halom, de tényleg nagy halom palacsinta, ezekkel valamit azon túl is kellene kezdeni, hogy megszórva-kenve, tekerve, hajtogatva, egyesével eltüntetjük. S mint Csukás István meséjében a téli tücsök, mikor töpreng, hogy mire is, mire is emlékezteti őt az írógép papírján megjelenő betű, na hát, a bősz palacsintasütés közepette nagyjából úgy töprengtem én is, mihez is, mihez is kezdjek ennyi sok, de valóban rengeteg palacsintával. Szerencsére sikerült elcsípnem a feltűnő gondolatfonalat még mielőtt elillant volna, s így lett 44 db palacsintából és némi ez-meg-azból palacsintatorta. Sőt, zserbó palacsintatorta.

Amíg a rétegeket kentem és egymásra pakoltam, volt bennem némi félsz, hogy ránk marad s Életemjobbikfelével egy hétig enni fogjuk, egyrészt, mert eddig még soha nem készítettem palacsintatortát - hja, általában összesen vagy 36-40 palacsintát sütök, nemhogy csak tortának legyen 44, mint most volt -, másrészt, mert volt benne dió, amit lánykám nem szeret mostanában, és sárgabarack lekvár, amit meg nagyfiam nem eszik - illetve, mint kiderült, de igen, ha nem tudja, hogy eszi.

Három tojást használtam, de a hozzávalókat nem mértem, saccperkábé és szemre kevertem; azt hiszem, utoljára tini koromban mértem a palacsinta hozzávalóit, akkor is inkább kanálra, mint dekára. Édesanyámra sem emlékszem, hogy valaha kimérte volna pontosan, mennyi lisztet, vizet, tejet, olajat használ, Kismama és Mami is szemre keverték a tésztát, "látod azt, mennyi kell, amennyit felvesz, hogy jó legyen".

Zserbó palacsintatorta

hozzávalók - sok-sok hígpalacsintához
3 tojás
liszt
buborékos ásványvíz
tej
olaj
pár ek cukor
picurka rum aroma
csipetkényi só

hozzávalók - töltelékhez, tetejére
8-10 ek házi sárgabarack lekvár
nagyjából férfimaréknyi dió, darálva vagy mandula
kb 1 dl tejszín
20 dkg ét- és tejcsokoládé vegyesen

6-7 dkg csokoládé (szintén ét- és tejcsokit használtam) + kb 4 ek tejszín
2 dkg fehér csokoládé + kb 1 ek tejszín

A palacsintatésztához átszitálom a lisztet, beleszórom a cukrot, picike sót, beleütöm a három tojást, elkezdem simára keverni. Felváltva adagolom a tejet, buborékos ásványvizet és olajat, addig, amíg a kívánt sűrűséget elérem. Lényeg, hogy simára keverjem a tésztát.

Két egyforma méretű palacsintasütőt felhevítek, éppenhogy megmutatok nekik egy pici olajat, majd megsütöm a hígpalacsintákat. Az, hogy a palacsintasütőt kell-e olajozni minden palacsinta - vagy minden második, harmadik - után nagyban függ attól, hogy milyen a palacsintasütő maga. Az enyéim olyanok, hogy minden harmadik palacsinta után picurka olajjal át kell kennem, hogy ne ragadjon oda.
A kisült palacsintákat tányérra halmozom és lazán letakarom, hogy ne száradjanak ki, mire végzek.

A töltelékhez megdarálom a diót (vagy mandulát).
Felmelegítem a sárgabarack lekvárt és szitán áttöröm, majd összekeverem a darált dióval. Lekvár állagától függően, ha túl híg lenne (folyós, nem csak kenhető), egy kis dióval "sűrítem".
A tejszínt felforrosítom, a feldarabolt csokira öntöm, kicsit állni hagyom, majd szilikon spatulával (műanyag kanállal) simára keverem.

Elkezdem összeállítani a zserbó palacsintatortát.
Tálaló tányérra teszek egy palacsintát, megkenem a lekváros-dióval, rá egy másik palacsinta, megkenem az olvasztott, tejszínes csokival, újabb palacsinta, ismét lekváros-dió, ismét palacsinta, csokoládé, és így tovább, amíg a palacsinta és a töltelék tart.
A legfelső palacsintát csokival vonom be, majd egy kevés, szintén tejszínben megolvasztott fehér csokoládéval és egy fogpiszkáló segítségével megdíszítem.

Annyi időre, hogy a tetején a csoki megkössön vagy tálalásig hűtőbe teszem.

Voilá! Kész a zserbó palacsintatorta.
Színes habcsókokkal és csokoládé kanalakkal díszítve tálalom, mivel ez most egy névnapi palacsintatorta volt. 😊

Jó étvágyat ! 😋

Hargitai palacsinta

A klasszikus "mi lesz az ebéd?" kérdésre elég sokszor "valami finom" a válaszom, főleg olyankor, amikor még én sem tudom pontosan, hogy mi is készül, ezért egyelőre a "nevenincs" kategóriába tartozik.
Nos, ez az étel is ilyen. Volt. Amikor egy medvehagyma vadászat után először készítettem. Miután elmondtam, mi minden van benne, kiscsaládom a "hol van egyszerre medve és hagyma és csirke?", "hol tapossa le a maci a hagymát, miközben benéz a csirkékhez" fejtörők gyors megválaszolásával -  "a Hargitán!" - el is keresztelte az ebédet. Így lett ez a finomság "Hargitai palacsinta" 😉

A Hargitai palacsinta két részből áll, egyik a medvehagymás palacsinta, másik a karalábés-csirkehúsos-mascarpones-kapros ragu. A harmadik rész, a medvehagymás tejföl, csak ráadás. 😊

A palacsinta is, a ragu is finom csak úgy, önmagában is, sőt a medvehagymás tejföl is ebbe a kategóriába tartozik. Ez a három dolog együtt pedig fenomenálisan jó, egymással harmonizáló, igazi tavaszi, üde ízek.
Bár a leírás viszonylag hosszú, az elkészítés nem bonyolult és jól koordinálva nem időigényes. Az ötlettől az asztalra kerülésig nagyjából 45 perc telt el. Pedig, amikor nekikezdtem, még nem is tudtam biztosan, mit készítek. 😀

A Hargitai palacsinta egy hosszúra nyúlt medvehagyma vadászat utáni fáradtság és vajh-mit-együnk-másodiknak fejtörő eredménye - egy könnyű, görög lencselevest ugyan megfőztem reggel, számítván arra, hogy éhesek leszünk kirándulás után, de valami kiadósabb étek is kellett volna.

Úgy alakult, már hét közben mondtam Életemjobbikfelének, hogy tudom, nagyon szeretne ő is sétálni, kirándulni hétvégén. 😊 És ha már úgyis útnak indulunk, irányuljunk arrafelé, ahol medvehagymát is szedhetünk egyúttal.
Nos, adott szombaton GPS és Vazze és egyéb útinformációk csak félig-meddig voltak a barátaink, ugyanis fél órás hegymászás után, a kritikus kereszteződésnél valahova a nagy semmibe mutatva saccperkábéhasraütésre jelölték az előzőleg megadott helyet; annyira a semmibe mutatva, hogy még csapás sem volt, csak érintetlen hegy és erdő. Sebaj, nem olyan fából faragtak, hogy félúton feladjuk - valójában fogalmunk sem volt, hogy az egész úthoz képest vagyunk-e már/még a felénél. További fél óra hegymászás, erdőjárás után elénk tárult egy "végeláthatatlan" medvehagyma mező, és lévén más túrázókat nem láttunk, a helyet gyorsan elkereszteltük A Mi medvehagyma lelőhelyünknek. Utólag megnéztük, oda-vissza 10 km-es túra volt, benne 310 m-es szintkülönbséggel. Megérte! Azért is, mert jó idő volt és szép helyen, erdőben jártunk, azért is, mert - mint utólag itthon lemértem - kicsivel több, mint három kg illatos, zamatos, hars zöld medvehagymát gyűjtöttünk. 👍😊

Hargitai palacsinta

hozzávalók - palacsinta

tojás-liszt-buborékos ásványvíz-tej-olaj-só-frissen őrölt bors
20-25 levél medvehagyma
csipetnyi kurkuma - ez inkább a színe miatt, elhagyható

hozzávalók - ragu

kb 5 dkg vaj
1 nagyobb fej hagyma
1 nagyobb vagy 2 kisebb fej karalábé
6-8 üde zöld karalábélevél
fél szál murok*
ujjnyi kápia paprika** (vagy kaliforniai)
1 egész csirkemell
250 gr mascarpone
1 tojássárga
löttyintésnyi tejszín (habtejszín, nem főző!), nagyjából fél dl-t használtam
só, frissen őrölt bors, egy kötés friss kapor

A medvehagymás palacsintához a hozzávalókból - kivéve a medvehagymát - az édes hígpalacsintához használt tésztánál kicsit sűrűbb tésztát keverek. Palacsintánál nem szoktam mérni a hozzávalókat, szemre keverem a tésztát. Most három tojást ütöttem fel, ehhez nagyjából 70 dkg lisztet tettem, egy kávéskanál sót, sok frissen őrölt borst. Tejből - Tücsi miatt laktózmentes -  egy bő dl-nyit, olajból talán kicsivel többet, mint a tej felét. A többi folyadék buborékos ásványvíz volt, amit kisebb adagokban öntöttem a palacsintatésztához, amíg a kívánt állagot elértem.
A medvehagyma leveleket hideg víz alatt leöblítem, konyharuhával leszárítgatom, laskára, majd apróra vágom és végül belekeverem a palacsintamasszába.
Mivel szeretném, hogy a medvehagymás palacsinta és a ragu nagyjából egyszerre legyen kész, a palacsintatésztás edényt letakarom, félreteszem, amíg a ragut előkészítem.

Nekilátok összeállítani a karalábés-kapros-csirkehúsos ragut.
Egy mélyebb serpenyőt felmelegítek, beleteszem a vajat.
A megpucolt hagymát apróra vágom és a forró vajra szórom, fűszerezem: só, frissen őrölt bors. Félig üvegesítem, majd apránként egy-egy kis vizet öntök alá, hogy ne csak puhuljon, de szószosodjon is.
A megpucolt murkot és egy kápia paprikából ujjnyi darabot egészen apróra vágok (előbb julienre, majd a vékony csíkokat apró kockára), az üvegesedő, puhuló hagymára szórom.
A karalábé fejeket megpucolom, apróra - de valóban apróra - vágom, a hagymához keverem.
A csirkemellet egészen finomra aprítom - a gyerekek szerint trancsírozom, és feszültség levezetésnek sem utolsó a csirkemell ilyen módon való szétcincálása 😀 -, majd a hagymás-karalábés keverékhez adom. Alaposan összeforgatom. Egy-egy kis víz hozzáadásával készre párolom, szószósítom. Annyi vizet használok, hogy a ragu ne ússzon benne, de legyen alatta bőven szaft (ne lepje el a lé, kb a kétharmadáig érjen). Közben leöblítem a hars zöld, üde karalábé leveleket és az illatos, friss kaprot, mindet apróra vágom és a készülő raguhoz szórom.

Amíg a trancsírozott csirke puhul, két palacsintasütőt felmelegítek, picurka olajjal átkenem, majd elkezdem megsütni a medvehagymás palacsintákat.

A csirke készre pirult-párolódott. Jöhet az utolsó lépés a raguhoz. Egy doboz mascarpone-t - Lidl, laktózmentes, akárcsak a tejszín - simára keverek egy tojássárgával és némi tejszínnel, a ragu levéből is teszek hozzá keveset, majd az egész keveréket a karalábés-kapros csirkehúsra öntöm, elkeverem, egyet rottyantok rajta. Megkóstolom a sűrű, illatos-zamatos ragut, kíván-e még kaprot, sót, borst, de nem kell utánafűszerezni, így tökéletes, ahogy van. A raguval illatozó serpenyőt lefedem, félreteszem, amíg az utolsó palacsinták is megsülnek.

A medvehagymás tejföl az utolsó lépés. Egy dobozka tejfölt használok hozzá és "ízlés szerint" medvehagymát, most nagyjából 12 levélnyit, némi sót, frissen őrölt borst és egy kevés fokhagyma őrleményt - az apróra vágott medvehagymát és a többi hozzávalót elkeverem a tejfölben.

Tálaláshoz néhány medvehagymás palacsintát megtöltök a karalábés-kapros-csirkehúsos raguval, ezekből párat megdíszítek a medvehagymás tejföllel, másokra egy kanálkányi ragut teszek, csak azért, hogy ne legyen "üres" a palacsinta. A ragu többi részét és a palacsintákat külön teszem az asztalra, ki-ki kedve szerint tölti, tekeri.

Jó étvágyat !

* murok - sárgarépa
** kápia paprika - én ezen a névem ismerem azt a hosszú, keskeny, hegyes, piros színű, kissé édeskés, jellegzetes ízű paprikát, amit itt a boltokban "hegyes piros paprika" vagy csak "piros paprika" néven árulnak

Kinyomós / darálós keksz

Mióta a sütőm mindenféle hibbant okra hivatkozva sztrájkba lépett és teljesítményének csupán egy részét hajlandó munkára fogni, azaz jobb napokon is mindössze 165 C fokot produkál az elvárható, akár 230 C fok helyett, nos azóta kénytelen-kelletlen szelektíven kell sütnöm, előre megfontolva, hogy az elkészítendő finomság valódi elkészültéhez elegendő lesz-e a raplis sütő által nyújtott teljesítmény. 😏

A kinyomós-darálós keksz szerencsére megüti ezt a mércét, megsütéséhez, ha nem is ideális, de elég a 165 C fokra felforrósított sütő. Ráadásul finom, szeretjük, viszonylag hamar kész és elég jól variálható. Jól záródó fém sütisdobozban sokáig eltarható. Lenne. Ha maradna belőle sokáig. Bár, lévén minden relatív, lehetséges, hogy a kinyomós keksz viszonylatában a három nap már "sokáig"-nak számít.

Darálóm nincs, csak keksz kinyomóm, így ezt használom, de ugyanez a recept tökéletes keksz-előlappal ellátott darálóhoz is. Apropó, keksz kinyomó. Én már a harmadik készletet használom, úgy tűnik, eleve rövidre szabják ezen konyhai eszközök élettartamát, ámbár az is lehet, én kezelem őket rosszul, hogy egyik sem bírta három évnél tovább, évenként 22-25 sütéssel számolva. Azért ez a mennyiség, szerintem, még bőven belefér a 'háztartási célokra' használásba. Szerintem, de sajnos nem a keksz kinyomó szettek szerint. "Természetesen" egyik készlet sem kompatibilis a másikkal, de a "valamikor valamire még jó lesz" gondolat mentén most három keksz kinyomós doboz sorakozik a "sütizős" szekrényben, ebből két dobozban "túlélő" alkatrészek vannak, a harmadikban egy 80%-ig még ép és működőképes szett. 

Szóval, kinyomós keksz. Alapból vaníliás, a kakaós "nem annyira ízlik" a gyerekeknek, így a vaníliás mellett mákos, citrusos, enyhén csokis és mandulás (diós) készül még. M&M-re hajazó, színes, cukorbevonatos csokidrazséval díszítve, vagy nem, ha a drazsénak hirtelen-ki-tudja-hogyan lába kél, de keksztészta még maradt.

A keksztészta, kinyomó és tepsi viszonylatában fontos, hogy a tepsi ne csak száraz, de teljesen zsírtalan is legyen, így a keksz sütést azzal szoktam kezdeni, hogy a tiszta tepsiket biztos, ami biztos alapon elmosom, szárazra törölgetem. A sütőt 170 fokra állítom, bár tudom, hogy 165 C foknál igáslovakkal vontatva sem fog többet produkálni. A konyhapulton felszabadítok egy akkora helyet, hogy a tepsit teljesen vízszintesen tudjam elhelyezni. A teljesen vízszint hamvába holt ötlet - de azért újra és újra megpróbálom, hátha -, ugyanis a két gáztepsi az évek alatti használat során enyhén elferdült, ha asztal lenne, három helyen kellene alátámasztani, hogy ne billegjen. A teljesen vízszint azért fontos, mert a kinyomóból a kekszmassza akkor fog szépen megtapadni a kikenetlen, sütőpapírtalan, csupasz tepsiben, ha a függőlegesen tartott kinyomó csövet a víszintben álló tepsire szorítva nyomom ki az illatos keksztésztát. Ha a tepsi billeg, ha nem függőleges a kinyomó csöve, a tészta nem marad ott, ahol én szeretném látni, a tepsiben.

Az egész azért ennyire nem bonyolult, több ideig tartott leírni a fentieket, mint kinyomós kekszet készíteni. 😉

Kinyomós keksz

hozzávalók

25 dkg vaj
25 dkg cukor
50 dkg liszt
2 egész tojás
csipet só
1 mk sütőpor
2 ek tejszín (habtejszín, nem főző!)

Tücsire való tekintettel, a vaj és a tejszín laktózmentes. Ezeket a Lidl-ben szoktam venni, ott mindig van laktózmentes tejszín.

vaníliáshoz: 2 ek vanília kivonat vagy egy vanília ród kikapart magjai
citrusoshoz: a cukorból 5-6 ek-nyit citrusos cukorra cserélek, vagy két citrom héját reszelem a tésztába
mákoshoz: 3-4 ek darált mákot teszek a tésztához + 2 kk tejszínt
manduláshoz: 3-4 ek darált mandulát teszek a tésztához + 1 kk tejszínt + 1 kk rum aromát
enyhén csokishoz: néhány csík étcsokit reszelek a tésztához

A puha vajat habosra keverem a cukorral. A tojásokat egyenként a masszához dolgozom. Belekanalazom a lisztet, sót, pici sütőport és tejszínt majd az egészet alaposan összedolgozom.
A tésztát a keksz kinyomóba töltöm, kiválasztom a kinyomó lapot attól függően, hogy milyen formát szeretnék, majd a kinyomóból a zsírtalan, száraz tepsibe nyomom a masszát. Fontos, hogy a kinyomót teljesen függőlegesen tartva, a kinyomó fejét a tepsihez szorítva nyomjam a tésztát, különben a kinyomott massza nem fog a tepsihez ragadni. A kekszeket egymástól fél cm távolságra nyomom a tepsibe, így lesz helyük kicsit nőni sütés közben anélkül, hogy összeérnének.
Ha díszíteni akarom, akkor egy-egy színes csokidrazsét teszek a kekszekre.
A tepsit a forró - 165 fok, légkeveréses - sütőbe tolom és a kekszeket 8-10 perc alatt készre sütöm. Illetve én, a sütőm raplis hangulatára tekintettel, félidőben megfordítom a tepsit.

A kész kekszeket nagyjából egy percig a tepsiben hagyom, majd egyenként kikapkodom - vigyázat, még forrók! Ha a kekszek nagyon ragaszkodnának a tepsihez, éles, vékony pengéjű késsel segítek nekik elválni a forró fémtől.

A kész kekszeket, kihűlés után, fémdobozba sorakoztatom. Sokáig eláll - nálunk a sokáig = 3 nap -, bármikor előkapható, finom ropogtatni való.

Jó étvágyat ! 😊

Sport szelet

Avagy a süti, aminek lába kél a hűtőből 😀

Sütő még foghíjas, de nagyon hiányzott egy kis sk édesség és a sport szelet pont szembejött az egyik kedvenc, sütögetős csoportban.

 Kicsit körbejártam, recept böngészés itt, recept böngészés ott, egy kis inspirálódás amonnan, egy kis saját kútfő és tádámm, kész is a Garffykásított sport szelet. 😀 Némileg eltér a nagykönyvben írottól, mert a cukrot karamellizáltam, a tésztájában csoki és kakaópor is van, a tetejét fehér csokival rajzoltam. Érdemes és lehet akár egy nappal tálalás előtt elkészíteni, jót tesz neki, ha ennyit, de legalább fél napot áll a hűtőben.

Nagyon finom. Nagyon tömény. Nagyon addiktív.
A tálcán felvágtam egy csíkot 8 kis falatkányira, úgy tettem a hűtőbe tegnap este. Hogy, hogy nem, a hűtős csenőmanók mind eltüntették a felvágott sport szeletet. 😏 Tiszta szerencse, hogy nem szeltem fel mindet. 😂

Sport szelet

hozzávalók

50 dkg háztartási keksz
3 ek cukrozatlan kakaópor
csipetkényi só
15 dkg cukor
2 dl tej
10 dkg csokoládé (most tejcsokit használtam, de lehet étcsoki is)
6 ek rum aroma (5ker)
20-22 dkg vaj (25 dkg-s csomagból ujjnyi csíkot másra használtam)

a tetejére

10 dkg csoki (fele tej-, fele ét-)
1 ek olaj
3 dkg fehér csoki
1,5 ek tejszín

Megkérem nagyfiam, hogy a fél kg kekszet kicsit törje meg, majd a késes aprítóban darálja le.
Nagylánykám eközben kiméri cukrot egy vastagabb aljú lábosba, majd a 2 dl tejet is.
Nagyfiam összekeveri a darált kekszet a kakaóporral és a csipetkényi sóval.
Nagylánykám megtördeli a 'tésztához' szánt 10 dkg csokit.
Így könnyű 😉

A lábosban egyenletesen elterített cukrot lassú tűzön karamellizálni kezdem.
A tejet felforrósítom. Amikor a karamellizálódott cukor szép óarany színű, ráöntöm a forró tejet és türelmesen addig kevergetem, amíg a cukor teljesen felolvad, feloldódik a tejben. Félrehúzom, beleszórom a feltördelt csokit és a kockára vágott, puha vajat. Simára keverem.
Az egészet ráöntöm a kakaós darált kekszre, a masszához mérem a rum aromát. Alaposan összedolgozom.

Egy közepes tepsit kibélelek sütőpapírral. Beleszedem a csokis-kekszes masszát, spatulával, kézzel alaposan lenyomkodom, hogy mindenütt kitöltse a tepsit és jól összeálljon. A tészta tetejéről két lap háztartási papírtörlővel leitatom a zsiradékot. A tepsit hűtőbe teszem.

A mázhoz való tej- és étcsokit összetöröm, az olajjal együtt vízfürdőre teszem, felolvasztom, műanyag spatulával simára keverem.
A fehér csokit szintén kockára töröm, ráöntöm a felforrósított tejszínt, kicsit állni hagyom, műanyag kanállal simára keverem.

Az összeállt, lehűlt tésztára öntöm a csokimázat, egyenletesre simítom. A fehér csoki ganachet tasakba öntöm, a sarkát lecsippentem, átlósan becsíkozom a csokimázat, majd egy fogpiszkálóval hullámosítom. Az egészet visszateszem a hűtőbe, hogy a csokoládé máz megdermedjen.

Nagyon éles, vékony pengéjű késsel szeletelem.
Bezsebelem az elismeréseket.
Titokban segítek a hűtőben lakó csenőmanóknak és késő esti nasiként eltüntetek két, falatnyi kockát a sport szeletből. 😉

Jó étvágyat !

Misu - csokis, meggyes

"Gasztro" rejtvény: mi az a misu? 🤔

Elárulom. Csokimisunak és meggymisunak van egy közös "őse", Tira. Egész nevén nevezve tiramisu. 😄
Csokimisu és meggymisu kissé távoli rokonai tiramisunak, mert bár babapiskóta alapon mascarpones krémmel készültek, elég sok eltérés van a klasszikus tiramisuhoz képest.
Először is, a babapiskótát tejben, illetve meggylében áztattam. Aztán a krém csokoládés, illetve meggyes lett és nyers tojássárga helyett tejszínhabbal kevertem össze. A kakaós szórás is elmaradt, ehelyett tálaláskor a fejre állított misukat csoki forgáccsal és csoki öntettel, illetve meggy szósszal tálaltam. Családnak ízlett, misuk maradnak. 😄

A kétféle édességhez a krémet egyben kezdtem el keverni, összesen fél kg mascarponet és 2 dl tejszínből vert habot használtam fel. A csokishoz tejszínben felolvasztott tejcsokit kevertem, a meggyeshez felolvasztott, lecsepegtetett meggyet és némi étkezési zselatinnal megfogott meggylevet dolgoztam.
A csokishoz 2 l, a meggyeshez 0,75 l űrtartalmú jénai edényt használtam.
Katkára való tekintettel minden - tej, tejszín, mascarpone - laktózmentes. A Lidl laktózmentes habtejszín és mascarpone vált be eddig a legjobban. A tejszínből, alapos lehűtés után, nagyon szép és finom habot lehet verni, a mascarpone pedig önmagában is finom, nekem jobban ízlik a mentes, mint a "normál".

Csokimisu, meggymisu

hozzávalók

50 dkg mascarpone
2 dl tejszín
1 ek zselatin fix
4 kk porcukor - ez ízlés kérdése, ki mennyire szereti édesen
2 csomag babapiskóta

kb 1,5 dl tej - áztatáshoz
0,5 dl tejszín
10 dkg tejcsoki
1 kk rum aroma

kb 1 dl meggylé - áztatáshoz
0,5 dl meggylé
1 ek zselatin fix
1 kk cukor
nagyjából 10 dkg meggy

jénai, folpack
csokiforgács, csokiöntet, meggyszósz, meggy

A habnak szánt tejszínt a fagyasztóba, a keverőtált és kézi mixer keverő szálait a hűtőbe teszem.
A meggyet szűrőbe borítom, kicsit megnyomkodom, hagyom lecsöpögni.
A használni kívánt jénai edényeket kibélelem a folpackkal, félreteszem.
A tejcsokit műanyag edénykébe tördelem, ráöntöm a felforrósított tejszínt, pár percig állni hagyom, majd műanyag spatulával simára keverem.
A meggylét összekeverem a zselatin fixel és cukorral, hűtőbe teszem.
A mascarponet kihabosítom a porcukorral.
Az alaposan lehűtött tejszínből kemény habot verek, majd az édes mascarponehoz forgatom, közben beledolgozom az 1 ek-nyi zselatin fixet.

A mascarpone-tejszínhab krémet nagyjából 2/3-1/3 arányban elosztom. A nagyobbik részhez keverem a lehűlt tejcsoki ganachet, a kisebbikhez pedig a zselatinnal megfogott meggylevet és lecsöpögtetett meggyet.

A csokimisuhoz szánt babapiskótákat a rumos tejbe forgatom, körben és alól kibélelem a jénait. Egy réteg krém kerül a babapiskótára, majd újabb sor áztatott piskóta, ismét krém és végül a harmadik sor babapiskóta. Több rétegbe fogott konyharuhát teszek a pultra és ehhez ütögetem a teli jénait, hogy a krém mindenütt kitöltse a formát. A tetejére folpackot simítok, ráteszek egy lapos, kerek parafa lapot, erre egy kg cukrot, hogy lenyomtassam, majd az egészet a hűtőbe száműzöm.

A meggymisuhoz a babapiskótákat meggylébe áztatom, a jénait körben és az alján kibélelem a piskótákkal. Itt is két réteg krém és három sor babapiskóta kerül az edénybe. A teli jénait a konyhapultra terített konyharuhán leütögetem, a tetejére folpackot simítok, erre teszek lapos, kerek parafa lapot és egy zacskó bulgurt, hogy lenyomtassam. Szintén hűtőbe teszem.

Tipp: A konyhapultra több rétegben összefogott konyharuhát terítek és arra/azon ütögetem le a tömöríteni kívánt edényt - főleg, ha üveg, jénai -, így biztosan nem reped, csorbul, törik. Sem az edény, sem a konyhapult.

Tálalás előtt a teli jénai edényeket kiveszem a hűtőből, leveszem a nehezéket, parafa lapot, folpackot. Elég nagy méretű lapos tányérra fordítom a misukat, leemelem a jénai edényeket és lehúzom a folpackot, amivel az edényeket béleltem.

A csokimisu tetejére csokiforgács és csokiöntet kerül, a meggymisura néhány szem lecsepegtetett meggy és egy kevés meggyszósz.
Az elismeréseket bezsebelem, a kétféle misu felkerül az "ilyet még biztosan készítek" listára.

Jó étvágyat ! 😊

Farsangi macaron

Inkább macaronka, hiszen falatnyi volt mindegyik, nagyjából 100 Ft-os érme méretű, ráadásul némelyiket véletlenül kissé "fiúsítottam" 😆
Aprók és színesek, gyerekeknek készültek farsangra. A töltelék most csak fehér csokis ganache egy kis mentás mézzel bolondítva, úgy gondoltam, ez minden gyereknek ízleni fog. Katka beszámolója szerint, nem tévedtem, a macaronkák pillanatok alatt eltűntek a dobozból. 👍

Új receptet használtam és azt hiszem, maradok is ennél. Az eddigi recepteknél az volt a gondom, hogy túl sok lett az alap, mire a második tepsibe adagoltam a masszát, valahogy megereszkedett és a második sütés kevésbé lett szebb. Street Kitchen receptjéből pontosan egy tepsire való alapmassza lett és, mint a mellékelt képek mutatják, mindegyik nagyon szépen talpasodott. 

Az eredeti recept szerint 18 db macaron lesz a hozzávalókból, azaz 36 db fél macaront lehet kiadagolni a tepsibe. Én valamit nagyon jól csinálhattam, mert a dobozba 34 db egész macaront tudtam sorakoztatni; valószínűleg a kisebb méret miatt lett ilyen sok. 

Már volt korábbról felhasználásra váró tojásfehérjém. Kivettem a hűtőből és kinyitott dobozkával a konyhapultra tettem, pihenni, "levegőzni". Ezt a tippet egy videóból tanultam, hogy segíti a talpasodást, ha kicsit - nagyjából fél órányit - "levegőzik" a tojásfehérje felhasználás előtt. A másik, szintén hasznos tipp, a "nyolcas" volt, amit ellestem. Lefordítva, a macaron tésztája akkor jó, ha az összekevert masszát a fakanálról lecsorgatva egy nyolcast lehet leírni úgy, hogy ne szakadjon meg a tészta. Ha szakadozik, akkor picit tovább kell keverni. 

Ezek a macaronkák sem lettek teljesen tökéletesek, mert bár mandulalisztet a porcukorral átdaráltam, átszitáltam, lehet, kellett volna még egy darálás-szitálás, vagy a nyolcas íráshoz kellett volna még kettőt keverni a tésztán, hogy a macaronok felülete tükörsima legyen.
Szerencsére a Lidl jóvoltából időről időre fel tudom tölteni a mandulaliszt készletem, tojásfehérje is akad bőven, úgyhogy újabb macaron-menet lesz, amint sikerül megjavíttatni a sütőajtót.

Macaron

 hozzávalók

90 gr mandulaliszt
125 gr porcukor
csipetke só
2 tojásfehérje
50 gr kristálycukor

Wilton ételfesték (gél)

töltelék

kb 50 ml tejszín
150 gr fehér csokoládé
1 kk mentás méz
Wilton ételfesték (gél)

A tojásfehérjéket a konyhapultra teszem levegőzni. Tepsi méretű sütőpapírt vágok, egyik felére, egy 100 Ft-os érme segítségével megrajzolom a "szamárvezetőt", majd a sütőpapírt megfordítom és a tepsibe illesztem. Ha pöndörödne, egy-egy csipetnyi vajjal lefogom a négy sarkán, hogy teljesen sima legyen. Előkészítek egy habzsákot, amibe közepes méretű, sima kinyomócsövet teszek. Szintén előkészítem a használni akart ételfestékeket.

A hozzávalókat külön tálkákba kimérem. A porcukorból egy ek-nyit félreteszek, a többit összeforgatom a mandulaliszttel. Kávédarálón kanalanként átpörgetem, majd a darálmányt átszitálom. Ami a szitában maradt, azt a félretett porcukorhoz szórom, majd végül ezt is átdarálom és átszitálom.

A tojásfehérjéket elkezdem habbá verni addig, amíg fehér lesz. Ekkor, folyamatos keverés mellett, hozzáadom a csipetkényi sót és a kristálycukrot, majd kemény habbá verem.
A tojásfehérje habot két részletben a porcukros mandulaliszthez forgatom. Úgy tűnik, soha nem lesz belőle egynemű massza, pedig igen. Amikor már nincsenek tojásfehérje hab szigetek és mandulaliszt sem szárazon, két forgató mozdulat között megpróbálok nyolcast írni a fakanálról lecsorgó masszával. Ha sikerül tészta szakadás nélkül a nyolcas, akkor már nem keverem tovább. Ezt kell egy kicsit gyakorolni, ennél a sütésnél megvolt a nyolcas, de két keverést még elbírt volna a massza.

A tökéletes nyolcas előtt kétfelé veszem a macaron tésztát, egyik részébe piros, másikba sárga ételfestéket forgatok.

Az előkészített habzsákba felváltva teszek a kétféle színű masszából, majd igyekszem teljesen függőlegesen tartani a habzsákot, miközben a sütőpapírra nyomom a masszát.
Ez lehet még egy buktató a szépen, egyenletesen talpasodó macaronhoz, hogy a habzsákból kissé ferdén kerül ki a tészta, de kis gyakorlással ez is könnyen megy.

A teli tepsit a konyhapultra teszem és addig hagyom szikkadni, amíg a kinyomott macaronok teteje megszárad, tapintásra nem ragad. Ez lehet 30 perc, de akár egy óra is, a konyha páratartalmától függ.

Időközben elkészítem a tölteléket. A fehér csokit egy műanyag (vagy kerámia) tálkába tördelem. A tejszínbe teszem a mentás mézet, forrásig melegítem, összekeverem, majd a csokira öntöm. Néhány percig állni hagyom, majd műanyag kanállal simára keverem. Egy habzsákba csillagcsőrös kinyomófejet teszek, a zsákot belülről megcsíkozom levélzöld és égszínkék ételfestékkel.

A tepsibe nyomott macaronok teteje már nem tippanós, így bekapcsolom a sütőt. Ezt is ki kell tapasztalni, a sütési hőmérséklet eléggé sütő- és tészta függő. Ezt a macaron tésztát 145 fokon, légkeveréses beállítással 13 percig sütöttem. A megsült macaronokat a tepsiben hagyom kihűlni, majd óvatosan leszedem a sütőpapírról.

A kihűlt, mézes fehér csoki ganachet a megszínezett habzsákba kanalazom, majd megtöltöm a macaronokat.
A kész macaronkákat sütőpapír csíkokkal elválasztva (hogy a krémjük ne maszatoljon) dobozba sorakoztatom.

Jó étvágyat ! ☺️

Cica gesztenye tortával

Újfent és ismét köszönöm a bizalmat nagyon kedves ismerősömnek, akinek - és két aranyos nagyfiának - már a sokadik tortát készíthettem! :-)
Neki készült ez a karamellás gesztenye torta is. A kérés annyi volt, a kisméretű torta legyen karamellás, legyen gesztenyés és ha lehet, legyen rajta egy cica.

Nos, ez lett belőle. :-)
Három, karamell krémmel megkent, mandulalisztes piskóta lap között tejszínhabos-mascarpones-rumos gesztenyekrém. A piskóták 22 cm átmérőjű formában sültek, a krémbe beledolgoztam fél kg natúr gesztenyemasszát. Eleve "csupasz" tortát terveztem és azt, hogy a gesztenye krém a piskótalapok között díszítsen is; illetve, hogy az is díszítsen. :-) A karamell szószhoz csak cukor és tejszín kellett. A tésztához fele mennyiségben citrusos cukrot használtam, amiben most több narancs héja volt, mint  citromé.
A torta tetejére, a gesztenyekrém mellett, habcsókok kerültek és egy nagyszemű cicalány.

Az ünnepeltnek tetszett, ízlett. :-)
Én pedig újabb tortával bővíthettem az "ilyet is készítettem" listám. :-)
És legközelebb vagy nem telefonnal fényképezek, vagy, illetve még inkább, megkérem ÉJF-t (életemjobbikfele :-D), hogy ő fényképezzen.

Karamellás gesztenye torta

hozzávalók - 22 cm-s forma

3 x 2 tojásból piskóta

1 adag piskótához:

2 tojás
1 nagy ek cukor
1 nagy ek citrusos cukor - vagy, citrusos cukor híján 2 nagy ek cukor és fél narancs héja
2 ek mandulaliszt
1 ek liszt
1 mk sütőpor

karamell szósz:

30 dkg cukor
nem egészen 1 dl tejszín

gesztenye krém:

50 dkg gesztenye massza (natúr)
2 ek citrusos cukor - vagy 2 ek porcukor és egy narancs héja
3 ek rumaroma
10 dkg mascarpone
0,5-0,75 dl tejszín
1 kk porcukor

Mivel csak egy 22 cm átmérőjű tortaformám van, a három piskóta lapot egymás után sütöm.
A sütőt 175 fokra kapcsolom (nem légkeveréses), a tortaforma alját kibélelem sütőpapírral.
A lisztet átszitálom, összekeverem a pici sütőporral és a mandulaliszttel.
A tojásokat kettéveszem. A fehérjékből az összesen 2 ek cukorral kemény habot verek. Egyenként hozzádolgozom a tojássárgákat (kézimixer, magas fokozat). Fakanálra váltok és a tojáshabhoz forgatom a mandulalisztes keveréket.
A tésztát a tortaformába simítom, egyenesre igazgatom a tetejét, a forró sütőben nagyjából 15 perc alatt készre sütöm. A kész piskótát kiveszem a lerből, 1-2 percig a formában pihentetem, majd lekapcsolom a tortaformát, a piskótát fejre fordítom, lehúzom az aljáról a sütőpapírt, visszafordítom, rácsra téve kihűtöm.
A tortaformát elmosom, eltörölgetem és da capo al finé :-), azaz kezdem elölről, hogy három piskótalapom legyen.

A gesztenye krémhez nagyon jól lehűtött tejszínt használok. Én a tejszínt fagyasztóba szoktam tenni 5-10 percre és hűtőbe teszem a majd habveréshez használandó műanyag vájlingot és a kézimixer keverőszárait is. * És ezúton is elnézést kérek a magyartanáromtól, aki szerint -endő, -andó, a magyar nyelvben nem használandó. :-) *
A natúr gesztenyemasszát lereszelem - át lehet törni krumplinyomón is, én jobban szeretem lereszelni, homogénebb masszám lesz ízesítés után, simára keverem a rumaromával és a citrusos cukorral. Majd hozzádolgozom a mascarponet is. Megkóstolom, nem baj, ha most még kicsit "sok" az íze, mert még jön hozzá szűk egy dl tejszínből vert hab.
A tejszínből és az 1 kk porcukorból kemény habot verek.
A gesztenyemasszától is függ, hogy mennyi tejszínhabot dolgozok a krémhez, illetve attól is, hogy mennyire kemény vagy lágy krémet akarok. Én most "kemény" krémet akartam, hogy a torta összeállítása után is megtartsa a formáját az alsó szinten is, ezért nagyjából 0,5 dl-nyi tejszínnek megfelelő tejszínhabot forgattam a mascarpones gesztenye krémhez.
A kész gesztenye krémet hűtőbe teszem felhasználásig.

A karamell szószhoz vastagabb aljú lábosba öntöm a cukrot, igyekszem úgy, hogy egyenletesen terüljön el. Közepes tűzre teszem az edényt és nem matarászok bele, nem kevergetem, csak figyelem, hogy mikor kezd el karamellizálódni a cukor. Közben a szűk dl-nyi tejszínt megmelegítem. Amikor a cukor egyenletesen világosbarna, félrehúzom az edényt a tűzről, hozzáöntöm a meleg tejszínt és szilikon lapáttal elkeverem. A forró cukor tüsszög és fröcsköl még így is, hogy meleg a hozzáöntött folyadék. Az edényt visszateszem a tűzre és kevergetem, amíg a karamellizálódott cukor teljesen feloldódik a tejszínben. Kész.

A kihűlt piskótalapokból kiválasztom, hogy milyen sorrendben legyenek a tortában.
Az alsó piskótalap aljára kenek egy borsónyi gesztenye krémet és a tortalapra illesztem. Így a kész torta nem fog ide-oda csúszkálni a tortalapon.
A langyos karamell szósz nagyjából harmadával megkenem a piskótalapokat és nagyjából 15 percig szikkadni hagyom. Közben előkészítek egy nyomócsöves habzsákot és belekanalazom a gesztenye krém harmadát.
Az alsó piskótalap szélére körben helyes gesztenye krém csúcsokat nyomok, majd kitöltöm a piskóta közepét is krémmel. Ráhelyezem a középső piskótalapot, ennek a szélére szintén gesztenye krém csúcsokat nyomok, kitöltöm a tészta többi részét is (a krém második harmadával). Jöhet a harmadik piskótalap, itt már a krém utolsó harmadát használom.

A betöltött tortát hűtőbe teszem, amíg megformázom a marcipán cicát.
A karamellás gesztenye tortát színes habcsókokkal és a marcipán cicussal díszítem.

Jó étvágyat! :-)