Egy liba öt élete_1._A Sült

Nem kőbevésett, hogy Márton napon libát együnk, ám ha csak lehet, valami liba-ételt teszek az asztalra.

Volt olyan év, amikor libaaprólékból kétféle leves készült, volt az emlékezetes "Dög", amikor Életemjobbikfele a világ végéről kerített libát és amíg dolgoztam, szétszedte, megsütötte, tálalta; és voltak a még-nem-dokumentált libás vacsorák - bár, a gyerekek szerint, amit nem írok meg a blogon, az meg sem történt 😂.

Idén az 'egy liba öt élete' többfelvonásos konyhai mű került megrendezésre.

Ahogy a gondolataim rendezgettem, rájöttem, hogy az idei Márton napi finomságokhoz oda lehetne biggyeszteni, hogy 'Lidl reklám' 😉, hiszen a libát - miután a hentesünk sajnálkozva mondta, hogy idén nem lesz nála semmilyen formában liba - és az ételek több kellékét is az egyik, hozzánk közel lévő Lidl boltban vadásztam.

Vásárláskor kicsit gyors számoltam és gondolat főztem, mert volt a bolt kínálatában egész liba (kilenc és félezer forinttól), kettesével csomagolt libacomb (öt és félezer forinttól) és libamell csomag (hatezer forinttól). Ha combot veszek, abból legalább két, de inkább három csomag kell hatunknak és "csak" egy étel; ha mellét veszek, ugyanígy vagyok. Viszont, ha egész libát veszek - mindamellett, hogy nem olcsó, de a lehetőségek közül árban ez a legjobb - azt legalább 2-3 féle ételnek el tudom készíteni, kiadósabb és jobban beosztható. Végül ötfélét főztem-főzök az egy libából és így már nem horror az ára.

Így került a kosárba egy 3,5 kg-s szépség. Mellé sokféle zöldség és egy doboz zsír (ez utóbbi azért, mert a csomagoláson keresztül is látszott, hogy nincs annyi háj a libuskán, amiből zsírt tudnék kisütni).

Itthon az volt az első dolgom, hogy előkaptam a nagy tepsit és megmértem, hogy ugye, belefér a leendő sütnivaló 😁; éppenhogy, átlósan és így még némi köretnek is maradt hely. 

 

 

Töltött libasült á la Garffyka

 

hozzávalók

 

egész liba

fűszerkeverék: só, frissen őrölt bors keverék, fokhagymapor, pirospaprika, őrölt kömény, apróra tört szárított zsálya, rozmaring

2-3 bő ek libazsír

alaplé - ennek hiányában víz, só, bors

lehet tenni hozzá 1-2 dl testesebb száraz vörösbort, nálunk ez kimaradt, mert a borral készült ételeket a szervezet hajlamos a hisztamin szint emelésre fordítani, ami a két gyerek esetében gyomorfájást eredményezne

 

töltelék:

4 zsömle vagy kb ennyinek megfelelő kenyér, most egy korábbi sütésű bagettet használtam

tej - nálunk laktózmentes

2 nagy fej hagyma

6 gerezd fokhagyma

1 kisebb ek libazsír

4 nagy fej gomba

20 dkg csirkemáj

kakukkfű

egy kötés friss petrezselyemzöld

3-4 levél zsálya

só, bors

vele sült köret:

10 nagy fej krumpli - tepsi méretétől is függ

2 nagy fej hagyma

pirospaprika, só, frissen őrölt bors

A liba meglepően szép volt, két helyen maradt benne néhány toll és tokot is csak itt-ott találtam, amikor nagyfiam segítségével, ide-oda forgatva tüzetesen átvizsgáltam.

A még szükséges tisztítást most is a kacsasülthöz hasonlóan oldottam meg, azaz egy nagy konyhai olló segítségével nemes egyszerűséggel megcsipkéztem a bőrt ott, ahol maradék pihék, tokok voltak. Tény, így egy kicsit cafrangos lett a liba alsóneműje, viszont gyorsabban haladtam, mintha csipesszel szedegettem volna.

Az így megtisztított libát kétszer átmostam, szárazra törölgettem, majd a szárnyait nemes egyszerűséggel lenyisszantottam. A libához tartozó, vele csomagolt egyéb alkatrészeket, mint nyak, máj, szív, két! zúza külön tettem. A szárnyakból és a nyakból majd húsleves lesz. A májat külön megsütöm. A szívből és a két zúzából más ételt rittyentek.

A libát bedörzsöltem fűszerkeverékkel, félretettem.

Amíg a libuska bőre magába szívta a fűszereket, gyorsan elkészítettem a tölteléket:

tejbe áztattam a szétcincált bagettet,

az apróra vágott hagymát és fokhagymát egy kanál libazsíron üvegesre pároltam, közben sóval, frissen őrölt borssal fűszereztem,

némi kakukkfű kíséretében hozzátettem az egészen apróra vágott gombát és lepirítottam,

feltrancsíroztam a csirkemájat, és amikor a gomba is szépen lepirult, három részletben összesen 3 dl vizet öntöttem a serpenyőbe, hogy a hagyma-gomba keverék ne legyen száraz, majd hozzáadtam a csirkemájat és néhány perc alatt készre főztem.

A hagymás-gombás-májas elegyet hűlni tettem, amíg apróra vágtam a petrezselyemzöldet és a zsályát, majd mindent összekevertem a kicsit kifacsart, áztatott bagettel. Megkóstoltam, még tettem hozzá pár tekerésnyi színes borst.

A liba bőrét a nyakánál - pontosabban a nyaka helyén - egy vízbe áztatott, vékony hurkapálcával összetűztem. Az összes tölteléket betuszkoltam a libába. Egy hurkapálcával a bőrt "összevarrtam", hogy a töltelék alól se tudjon kibuggyanni sülés közben. A libuska két lábát "bokánál" keresztbe fogtam és egy darab bevizezett, akkurátusan kétfüles masnira kötött cukorspárgával (háztartási kötöző) összekötöttem.

Amíg ezekkel ténykedtem, Életemjobbikfele megpucolta a hagymát és a krumplit, előbbit félfejre, majd vékonyra szelte, utóbbit cikkekre vágta és egy edényben összekeverte sóval, frissen őrölt borssal, pirospaprikával.

A tepsit kikentem libazsírral, az aljába terítettem egy réteg krumplit, hagymát, erre ráhelyeztem a fűszeres, megtöltött, összetűzött libát, majd köré halmoztam a maradék, köretnek szánt krumplit, hagymát. A liba bőrét vékonyan átkentem saját zsírjával, és a zöldségekre halmoztam a maradék libazsírt. Aláöntöttem nagyjából 5 dl alaplevet. Végül alufóliával több rétegben lazán lefedtem úgy, hogy a tepsi szélénél zárjon a fólia, erre rátettem a tepsi fedelét, majd az egészet betoltam a melegedő sütőbe.

Légkeveréssel, 160 fokon 3,5 órát sült a Márton napi töltött liba.

Mivel késő este-éjjel sütöttem, a sütési idő lejárta után a lefedett tepsit libástól, köretestől kitettem a teraszra. Másnap, egy órával tálalás előtt betettem a sütőbe, légkeveréssel 200 fokra kapcsoltam, így melegedett 30 percet, majd lehántottam az alufóliát, a libát megöntöztem a saját levével és további 30 percre grill fokozatra visszatettem, hogy a bőre szépen megpiruljon; nagyjából 10 percenként egy kicsit megöntöztem még a saját szaftjával.

A Márton napi töltött libasült illusztris társaságban: párolt lila káposzta, zsályás olívaolajjal sült cékla és döblec, savanyított mini dinnye - köszi Detti! -, csemege uborka, lila káposztás házi vegyes savanyúság - köszi ÉSzülők! - és frissen sült kenyér kíséretében került a gyerekek által szépen megterített asztalra. S hogy jövőre szomjasak se legyünk, Günzer Tamás pincészetéből idei Irsai Olivér száraz fehérbort - köszi Tomi! - kínáltam.

(igen, kell egy nagyobb sültes tál, mert a kisebb libasült, kevesebb köret lehetőségek ellen a család hevesen tiltakozott, nem is értem miért 😉😄)

A töltött libuska megadta magát sorsának és gyorsan fogyott, igaz, még úgy sem volt sok esélye hatunkkal szemben, hogy előtte mindenki bekanalazott egy tányér illatos, gazdag libahúslevest.

Ahogy mondani szoktam, soha rosszabbat! 😉😊

A liba további négy élete külön bejegyzések tárgyát képezi. 😂